A magnéziumpótlással kapcsolatos gyakorlati tapasztalat és tudomány

Tömören fogalmazva: a magnézium pótlása valódi paleolit táplálkozás mellett szükségtelen, a rutinszerű pótlására való buzdítás felelőtlen és tudománytalan. Az utóbbi időben több megalapozatlan állítás látott napvilágot a magnéziumpótlás és az élettani folyamataink összefüggéseivel kapcsolatban. A tudományos igényűnek tűnő cikkek szerzői arra hivatkoznak, hogy a magnézium jelenléte elengedhetetlen élettani folyamatainkhoz, pótlásának szükségességét számtalan tanulmány bizonyítja, és ezért javasolják a magnézium rutinszerű pótlását. Ezzel szemben érdemes tudni és átgondolni, mik azok az érvek, melyek ezt a tévhitet cáfolják: A gyakorlati tapasztalat ennek teljesen ellent mond. A paleolit táplálkozást folytatóknál akkor jelenik meg általában lábikra- vagy vállizom-, esetleg nyakizom görcs, ha hirtelen vagy rendszeresen több fruktóz kerül a szervezetükbe. Vagy esetleg glükóz. Ennek forrásai: gyümölcsök, alkohol, méz vagy más rejtett glükóz- vagy fruktóz forrás. Ha nem kerül túlzott mennyiségű szénhidrát a szervezetbe, akkor nem jelentkeznek görcsök.

 

Anyagcsere folyamataink szerteágazóak, de legjelentősebbek a lebontó és felépítő biokémiai reakcióink. Ezek közül sem a zsírok sem a fehérjék lebontásához, sem a belőlük való újraépítkezéshez szükséges enzimek működéséhez nem kell magnézium. A szénhidrátok közül azonban úgy a glükóz mind a fruktóz anyagcseréhez élettanilag szükséges enzimek jelentős része magnézium jelenlétében aktiválódik. A glikolízis (glükózlebontás első szakasza) és a glükoneogenezis (glükóz szintetizálás) és a glikogén (tartalékszénhidrát) előállítása mind magnéziumot igényelnek. Lásd az alábbi a táblázatot, amely mutatja, hogy a cukorlebontás 13 fő reakciója közül 10 esetében elengedhetetlen a magnézium. A magnézium, sok más tápanyaghoz hasonlóan, csak zsírok jelenlétében szívódik jól fel a vékonybélből. A túlzott szénhidrátfogyasztás nem szükségszerűen, de szinte mindig csökkenti a zsír fogyasztását. A magnézium így nemcsak elhasználódik, de kevésbé is szívódik fel.

 

Az izomgörcsök egy idő után (kb. 6-8 óra) akkor is megszűnnek paleolit táplálkozás mellett, ha nem veszünk b e magnéziumtablettát, de kihagyjuk a szénhidrátokat. Ez azért történik, mert a magnéziumhiány ilyenkor csak relatív. Ha nem jut több cukor a szervezetünkbe, előbb-utóbb elég lesz a magnézium mennyisége.

 

Paleolit táplálkozás esetén a magnéziumhiány okozta görcsök mindig a túlzott szénhidrátfogyasztás következtében alakulnak ki. A ketogénhez közelítő, de legalábbis 50-70 % fehérjét és zsírt tartalmazó étrend mellett azonban az átlagos magnéziumforgalom, cserélődés és a magnézium raktárak tudják teljesíteni azokat az igényeket, melyet a szénhidrátfogyasztás emelése drasztikusan megnövel.

 

Azok a vizsgálatok, melyekre hivatkozva egyesek paleolit táplálkozás mellett a rutinszerű magnéziumpótlást javasolják, egytől-egyik nyugati táplálkozás mellett készültek. A fentiek alapján könnyen belátható, hogy magnéziumpótlásra nincs szükség abban az esetben, ha zsír- és fehérjeszükségletünket hússal és tojással elégítjük ki, és táplálkozásunkban a szénhidrátok aránya nem haladja meg a valódi paleolit táplálkozás makro alapanyagaira vonatkozó 30%-ot. Orvosilag tehát azt mondhatjuk, a magnézium-anyagcsere szempontjából is fontos a makro tápanyagok helyes arányának betartása. Természetesen, ha lábgörcsöt vagy más izomgörcsöt tapasztalunk, 2-3 napig használjunk magnézium kiegészítést, hiszen kellemetlen görcsökkel élni. De azonnal tekintsük át, hogy a paleolit táplálkozás melyik elemét alkalmazzuk helytelenül. Arra is felhívnám figyelmüket, hogy a gyógyszertárakban és interneten megvásárolt magnéziumkészítmények nagyon becsapósak. Nehezen szívódnak fel, zsír jelenléte nélkül szinte egyáltalán nem, hiszen a magnézium-citrát és társai nem olyan alakjai a magnéziumnak melyek a húsokban-zsírokban jelen vannak, szervezetünknek idegenek. Ennek megfelelően inkább válasszunk egy darab marhaszeletet vagy sertéscombot, esetleg dióbelet, mint a mesterségesen előállított kémiai pótlást. A biokémiai reakciók könnyen átgondolhatóak és ellenőrizhetőek bárki számára, a képlet logikus és megint ugyanabba az irányba mutat: minél több állati zsiradékot és fehérjét eszik valaki, annál kevesebb C-vitaminra, magnéziumra, mangánra van szüksége. Ne hagyjuk, hogy a zsebünkben lévő ősember felesleges pénzt csaljon ki belőlünk

 

Sem a zsírok alfa, béta és omega oxidációja során, sem a fehérjelebontás során, sem a ketontestekkel kapcsolatos élettani működések kapcsán nem szükséges a magnézium olyan mennyiségben, mint a cukrok lebontása során. Ketogén étrend mellett a magnéziumszükséglet valójában elenyésző és fedezhető a táplálkozással. A magnéziumnak a biokémiai folyamatokban betöltött szerepéről bőven írnak az orvosi biokémia és a kórélettan alaptankönyvei (pl. dr. Bíró Endre – Biokémia). Sajnos paleolit étrend kapcsán az evolúciós orvoslás még nem folytatott vizsgálatot a magnéziumszükséglettel és pótlással kapcsolatban, de nem is lenne sok értelme erre várni. A gyakorlat egyértelmű irányt mutat.

 

dr. Tóth Csaba