Emlékeztek még Lordain Cordain Professzorra? Akinek esetleg kimaradt ez a mozzanat: Ő a paleo mozgalom eindítója, az első paleo oldal (thepaleodiet.com) létrehozója, a Colorado Egyetem egészségtudomány professzora, tudományos cikkek és könyvek sokaságának szerzője. Életműve a paleolit táplálkozás. 

Loren Cordain: Charismatic paleo bloggers: rigorous caution required c. cikkének fordítása

Fordítás: dr. Clemens Zsófia

A paleotársadalom legismertebb személyiségei között meglepően kevés szakmabelit, hozzáértéssel rendelkező valódi kutatót találunk. Az önjelölt személyek újabban több százezer követőre vannak hatással tudományosan soha nem igazolt ötleteléseikkel, és a tudományos szakirodalom, finoman szólva, korlátozott ismeretével.

Legtöbbjüknek fogalma sincs a tudományról, és csak a legszükségesebbeket értik abból, amiről másoknak beszélnek. Valójában a leghalványabb fogalmuk sincs azokról a tudományos módszerekről, amelyeket a vizsgálatokban alkalmaznak, holott ezek ismerete nélkül semmilyen vizsgálati eredmény nem értelmezhető.

A mostanság befolyásos paleo bloggerek egyike se rendelkezik saját tudományos munkával, vagyis semmilyen saját tudományos teljesítményük nincs, se a paleolit étrenden belül, se más tudományos területen. Így az általuk írt paleoblogok saját tudományos eredményt sem tartalmaznak, mivel szakmai előélet híján, ilyesmivel nem is rendelkezhetnek.

Sajnos ezek a bloggerek bármiről véleményt formálhatnak, ami csak eszükbe jut a paleolit étrendről, anélkül, hogy különösebben utánajárnának vagy ellenőriznék az állításaikat.

A PEER REVIEW

Mi is a különbség a valódi tudományos kutató és a karizmatikus paleo blogger közötti? A leglényegesebb, hogy az előbbinek először a tudományos közösség előtt kell igazolni és megvédeni tudományos eredményeit, mielőtt azok közlésre kerünének. Ezt a folyamatot nevezik peer review-nak vagyis szakmai bírálatnaknak. A peer review természetesen nem csalhatatlan, és egyáltalán nem mindig garancia egy adott vizsgálat vagy egy adott következtetés helyességére. A szakmai bírálat ugyanakkor alkalmas arra, hogy az adott terület tudományos módszertanban jártas szakemberei megvizsgálhassák egy adott vizsgálat tudományos értékeit.

A valódi kutatókkal ellentétben a karizmatikus önjelölteknek igen korátozott de méginkább semmilyen ismerete nincs a tudományos kutatás módszertanáról és azokról a statisztikai módszerekről, amelyek eldöntik, hogy miképpen kell helyesen értelmezni a kutatási eredményeket. Ilyen korlátok hiányában nyugodt lelkiismerettel és büszkén hirdetik saját ötleteiket.

A KUTATÁSI MÓDSZERTAN ÉS A STATISZTIKA

1981-ben szereztem doktori fokoztot az Utah Egyetem Egészségtudomány szakán. A doktorátus megszerzésének egyik feltétele volt, a kurzusok elvégzése mellett, a saját kutatási terv megvalósítása és a doktori disszertáció megírása. A kurzusaim között voltak olyanok, amelyek kifejezetten a statisztikai módszerekkel foglalkozott, olyanok, amelyek a kísérleti elrendezésekkel, és olyanok is, amelyek számítógépes adatfeldolgozással foglalkoztak. Ezek az órák nem a szórakozásról szóltak, többségük elvégzése komoly erőfeszítést kívánt. De az ezeken az órákon megszerzett ismeretek nélkül most fogalmam se lenne a kutatástervezésről, statisztikai elemzésről, és még a légzésélettan területén végzett doktori kutatómunkámat se tudtam volna megírni.

Amikor az egyetemen a kétéves kísérletem végére értem, megírtam a disszertációmat, megvédtem a doktori munkámat, megkönnyebbülten sóhajtottam fel. Abban a tévhitben voltam, hogy többé nem kell ezeken a megpróbáltatásokon keresztülmennem. Tévedtem! Abban az időben még nem tudtam, hogy az a tudást, amit a PhD képzésem során szereztem, soha nem fogom elveszíteni, és hogy ezt a tudás a következő 32 évben mekkora segítségemre lesz.

Azt mondják, a legjobb módja annak, hogy egy tudást a lehető legjobban elsajátítsunk, az az hogy, kezdjük el másoknak tanítani. 1981 őszén, a Colorado Stata University egyetemen frissen végzettként kezdtem kutatásmódszertant és statisztikát tanítani a graduális és posztgraduális képzésben. Ezeket a tárgyakat a következő 32 éven keresztül tanítottam, miközben folyamatosan fejlesztettem a saját képességeimet és erre öszönöztem a diákjaimat is. Pályám során egyre többre értékeltem a tudománynak ezeket az eszközeit, és későbbiekben mint számos tudományos folyóirat lektora, ezen a területen is alkalmaztam ezeket.

„Use it or lose it”, azaz, ha használsz egy képességet, nem fogod elveszíteni. A karizmatikus bloggerek ezeket a képességeknek soha nem voltak a birtokában így nem is gyakorolhatták őket. Így a paleolit étrenddel kapcsolatos magyarázataikkal és kijelenéseikkel mindig legyenek fenntartásaink!

Az alábbi felsorolás olyan kutatásmódszertannal és statisztikával kapcsolatos kulcsfogalmakat tartalmaz, amelyre szinte bárki tud értelmezni, aki kutatói háttérrel rendelkezik. Viszont erős a gyanum, hogy az Önök által követett kedvenc karizmatikus paleo bloggernek fogalma sincs ezen fogalmak jelentéséről. Ezeknek a fogalmaknak az ismerete ugyanakkor elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki értelmezni tudja azt, amit a tudományos szakirodalomban olvas.

KÉRDÉSEK/FOGALMAK (melyek alkalmasak eldönteni, hogy valódi vagy önjelölt tudóssal állunk szemben) 

1. Mi a statisztikai power és hogyan befolyásolja a hipotézisek tesztelését?
2. Mi a nullhipotézis? Megerősíteni kell vagy elvetni, és mért van ennek jelentősége?
3. Mi az a kétoldali statisztikai teszt? És hogyan befolyásolja az alfát, és a hipotézis tesztelést?
4. Mi a kapcsolat az alfa (elsőfajú statisztikai hiba) és a béta (másodfajú statisztikai hiba) között, és a minta nagysága (n) hogyan befolyásolja a hipotézisvizsgálatot?
5. Mért fontos a minta nagysága, amikor egy vizsgálat külső és belső validitását vizsgáljuk?
6. Mit jelent az adatok négy szintje, és ez hogyan befolyásolja a választandó statisztikai próba típusát?
7. Mikor használjuk az ismételt ANOVA tesztet, és mért ne használjuk a többszörös t-tesztet a többszörös összehasonlításokban?
8. Mi a különbség a paraméteres és nem paraméteres statisztikai tesztek között?
9. Előfordulhat-e hogy a standard deviáció nagyobb mint az átlag? Hogy értelmezzük a nagy standard deviációt alacsony elemszám mellett?
10. Mikor használjuk a standard hibát (SEM) a standard deviáció helyett?
11. Mi a helyzet akkor, amikor egyre több változót viszünk be a stepwise többszörös reggresszió analízisba, és ez hogyan hat az „R”-re és a „p”-re? És ennek mért van jelentősége?
12. Hogyan kell használni a parciális korreláció analízist több változó esetén?

JÓ-JÓ, MOST MÁR ELÉG!

Talán már értik, mit szeretnék mondani: A laikus olvasók többsége egyetlen fenti kérdésre se tudna válaszolni. Ahogy kedvenc karizmatikus bloggerünk se tudná megválaszolni ezeket a kérdéseket, mivel ez a tudás teljes mértékben hiányzik az eszköztárukból.

Ezen ismeretek nélkül a karizmatikus paleo blogger teljességgel képtelen értelmezni azokat a részleteket, limitációkat és esetleges csúsztatásokat, amelyek előfordulhatnak az általuk olvasott cikkekben. Így tanácsaik és kinyilatkoztatásaik jobb esetben hiányosak, rosszabb esetben teljes képtelenségek.

OK-OKOZAT

A táplálkozástudósok számára a legnagyobb kihívás az ok-okozati kapcsolat megállapítása, akkor amikor ajánlásokat tesznek arról, hogy bizonyos ételeket fogyasszunk-e vagy sem, annak érdekében, hogy megelőzzük egy adott betegség kialakulását. Az 1. ábra azt mutatja, milyen vizsgálattípusokkal állapítható meg az ok-okozati összefüggés az étrend és a betegség között.

1. ábra: az étrend és a betegség közötti ok-okozati összefüggés megállapítása a különböző típusú vizsgálatokkal

Önmagában egyetlen vizsgálattípus se alkalmas arra, hogy ok-okozati összefüggést lehessen megállapítani vele. A megfigyeléses-epidemiológiai vizsgálatok csak a kapcsolat megállapítására alkalmasak, és gyakran ellentmondó eredményre vezetnek. Nem alkalmasok arra, hogy egyértelműen eldöntsék egy hipotézis helyességét.

Például, a magas állati fehérje fogyasztást öszefüggésbe hozták az alacsonyabb szívbetegség előfordulással a Nővérek Egészsége nevű vizsgálatban. Egy másik vizsgálat, amelyben vidéken élő kínaikakat vizsgáltak, pont az ellenkezőjét találta a szívbetegség markereivel és a húsfogyasztással kapcsolatban. Ezek a megfigyeléses-epidemiológiai vizsgálatok csakis két változó között fennálló kapcsolatát tudják megerősíteni, az ok-okozati összefüggést nem.

Egy másik példa: New Yorkban erős az összefüggés az épülettüzek nagysága és a tűzoltóautók száma között, de ebből még nem következik, hogy a tűzoltóautók okoznák a nagyobb tüzeket. Ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani az ok-okozati kapcsolatot egy étrend és egy betegség között a megfigyeléses-epidemiológiai típusú evidenciánál többre van szükség. Olyasmire is szükség van, amit biológiai plauzibilitásnak neveznek, ami azt jelenti, hogy szövettani, állatkísérletes és humán vizsgálatok is alátámasztják az oko-okozati kapcsolatot. Ha a megfigyeléses-epidemiológiai vizsgálatok eredményét a biológiai plauzibilitás vizsgálatok, esetleg randomizált kontrollált vizsgálatok is alátámasztják, akkor már igen valószínű z ok-okozati összefüggés. A karizmatikus paleo bloggerek sajnos egyáltalán nem ismerik ezeket az alapvető kutatásmódszertani eveket, így gyakran félrecsúsznk az értelmezéssel.

ÖSSZEGZÉS

Az utóbbi öt évben a paleolit étrend fogalma egy hétköznapi háztartási koncepcióvá alakult, amit emberek milliói ismernek, és ami pozitívan befolyásolta ezeknek az embereknek az életét. Ugyanakkor a paleolit étrend, amelynek gyökerei egyértelműen a tudományban vannak, jelentősen kilúgozódott, köszönhetően nagyrészt a karizmatikus paleo bloggereknek, akik saját, nem tényeken alapuló elképzeléseiket-vágyaikat vetítették a paleo étrendbe, a paleolit étrend tudományos irodalmának ismerete nélkül.

Ha az Ön kedvenc karizmatikus paleo bloggere a következőket ajánlja, azt javaslom járjon utána a táplákozástudományi tényeknek, és gondolja át, hogy valóban a paleo étrend „szakértőjéről” van-e szó.

• A tejtermékek részét képezhetik a modern ember paleo étrendjének
• A hüvelyesek tápláló ételek, fogyaszuk őket rendszeresen
• A modern paleo étrend nem képzelhető el a táplálékkiegészítők nélkül. Különösképpen, ha a kedvenc karizmatikus paleo bloggere által kitalált táplálékkiegészítő kutyulékról van szó.
• A D-vitamin feltétlenül pótolnunk kell, mivel zárt térben éljük az életünket

Loren Cordain, PhD, Professor Emeritus

Kapcsolódó cikk:
A magyar paleo 7 éve
Kész átverés. A hülyeség aszimmetriája, avagy Brandolini törvénye. Paleolit sarlatánságok.

A Paleomedicina kiegészítése: Lássuk be, ezeknek az amerikai karizmatikus paleo bloggereknek az ötletei egész lightosak a magyar önjelölt paleo bloggerekéhez képest. Egy cikksorozatot indítottunk, amelyben a magyar karizmatikus bloggerek észbontó ötleteiből válogatunk. Természetesen nem célunk a személyes bántás, de szeretnénk katalizálni a folyamatot, amelyben a magyarországi paleo visszatér a tudományos alapjaihoz.

A valódi és áltudományos módszerek megkülönböztetésén életek múlhatnak!

A Paleomedicina munkacsoport kizárólag tudományos alapon végzi a tevékenységét. Semmilyen természetgyógyászati módszert nem használunk, ezektől elhatárolódunk. A Paleomedicina által képviselt irányzat, az evolúciós orvoslás, a valódi tudomány része. Nemzetközi orvosi szakfolyóiratokban megjelent közleményeinket itt olvashatják.

2016-12-31