Az ENSZ korábban azt prognosztizálta, hogy az élettartam-növekedés egészen 2100-ig folytatódni fog.

A nyugati típusú táplálkozás mellett és a paleo ellen felhozott leggyakoribb érv, hogy a nyugati társadalmakban az emberek magas kort élnek meg, ráadásul ez életkor folyamatosan nő. Miért térnénk vissza egy olyan életmódhoz, ami mellett korán meghaltak az emberek?

Aki persze tudományosan közelített a paleóhoz, már eddig is tudhatta, hogy az élettartamra való hivatkozás nemigen állja meg a helyét, hiszen amennyiben a statisztikából kivesszük a természeti népek magas csecsemő- és gyermekhalálozását, akkor azt láthatjuk, hogy ezek az emberek meglepően hosszú ideig élnek.

Egy ezzel foglalkozó tudományos cikkben nyolc vadászó-gyűjtögető törzset vizsgáltak, többek között a hadzákat, a Yanomamo indiánokat és a !Kung népcsoportot (1). Az átlagéletkor helyett a leggyakoribb halálozási életkort vizsgálták (ami statisztikai nyelven kifejezve az élettartam módusza). Az alábbi táblázatban jól látszik, hogy a leggyakoribb halálozási életkor ezeknél a természeti népeknél 68 és 78 év közé esik.

A vadászó-gyűjtögető társadalmakban az élettartam módusza meglepően magas. Forrás: (1)

Az összehasonlítás kedvéért érdemes a csimpánzokra vonatkozó adatokra is rápillantani: míg a fogságban tartott csimpánzok 42 évig élnek (ez a leggyakoribb halálozási életkor), addig a vadonban csupán 15 évig. A civilizált világ állatbarátai gyakran sajnálkoznak a fogságban élő állatok sorsa felett, pedig pont a csimpánzok példája mutatja, hogy ha alapvető élettani igényei ki vannak elégítve, akkor hosszú és betegségmentes életet élhetnek fogságban is.

Az összehasonlítás szerint fogságban, ahol a csimpánzok életét nem nehezítik a természetes szelekcióból adódó tényezők, 2.5-szer hosszabb ideig ének mint vadon élő társaik. Ez az emberre egyáltalán nem igaz. Az átlag amerikai állampolgár alig él hosszabb ideig, a világ számos helyén pedig sokkal rövidebb ideig élnek mint a civilizálatlan vadászó-gyűjtögetők.  Úgy tűnik, hogy az embernél a civilizált, védett életmódból nyilvánvaló adódó előnyök „valami” miatt nem tudnak érvényesülni.

Csita, a 30-as, 40-es évek csimpánzszereplője jóval túlélte filmbéli partnereit. 2011-ben nyolcvan éves korában halt meg. A képek forrása: http://gamma.fnphoto.com/stories/2366/index.htm

A nyugati társadalmakban az átlagéletkor a 2. világháború óta folyamatosan nőtt, ami elégedettséggel töltötte el a fejlettnek nevezett orvoslás képviselőit, akik a védőoltások, az egészségügyi szűrések, a gyógyszeres kezelések sikerét látták számokban tükröződni.

A számítások a növekedést a jövőre is kivetítették: az ENSZ 2012-ben tette közzé becslését, amely szerint 2100-ra a születéskor várható élettartam Amerikában 89 év lesz (2).

A statisztikák másik része azonban már évek-évtizedek óta baljós árnyakat vetített előre. Ezek pedig a betegségstatisztikák voltak, amelyek szerint a cukorbetegségben, az autoimmun betegségekben, a daganatokban egyre többen és egyre fiatalabb korban betegszenek és halnak meg.

Akik képesek voltak arra, hogy a kétféle adatsorból józan számításokat végezzenek, talán sejthették, hogy a társadalmat sújtó ilyen méretű betegségteher mellett mégse fog megállíthatatlanul növekedni a várható élettartam. De talán még őket is meglepte a friss hír:

AMERIKÁBAN 2015-BEN, 20 ÉV ÓTA ELŐSZÖR, CSÖKKENT A SZÜLETÉSKOR VÁRHATÓ ÉLETTARTAM.

A jelentés a 2015-ös amerikai halálozási adatok alapján készült (3). Nőtt a szívbetegségben, stroke-ban, cukorbetegségben, vesebetegségben elhunytak aránya. A vezető halálokok sorrendje nem változott. Ami meglepetés erejével hatott, hogy legnagyobb mértékben az Alzheimer kórban meghaltak aránya nőtt, egy év alatt 16 %-kal (ld. alább).

Az ábra forrása: (3)

A jelentés szerint, amely a csecsemőhalálozást külön vizsgálta, ez 2014 és 2015 között bár nem szignifikáns mértékben, de szintén nőtt. Ennek azért tulajdonítható nagy jelentőség, mert a csecsemőhalálozást az adott társadalmat egészét jellemző, egészségi állapot indikátornak tartják. A vezető halálokok sorrendje a csecsemők esetében sem változott, a balesetekből adódó csecsemőhalálozás azonban 11 %-kal nőtt egy év alatt.

Összesen 86,212-vel többen haltak meg Amerikában 2015-ben mint 2014-ben. Az életkorra illesztett halálozási ráta 1,2%-kal nőtt, a születéskor várható élettartam pedig 0,1 évvel csökkent.

A betegségek kialakulásának elméletei genetikus kóreredetet valószínűsítenek majdnem az összes civilizációs betegség esetében. Józan logikával viszont azonnal belátható, hogy a gének (főleg ezek az állítólagos rossz gének) nem tudnak olyan sebességgel terjedni mint ahogy a betegségek előfordulása nő évről-évre. Az betegségek ijesztő mértéket öltő  gyakoriságnövekedése mögött más tényező áll.

Referenciák
1. Guenevere, Michael; Kaplan, Hillard (2007). "Longevity amongst Hunter-gatherers" (PDF). Population and Development Review. 33 (2): 319.
2. https://esa.un.org/unpd/wpp/publications/Files/WPP2012_HIGHLIGHTS.pdf
3. Xu J, Murphy SL, Kochanek KD, Arias E. Mortality in the United States, 2015. NCHS Data Brief. No. 267. December 2016

A cikk szerzője: dr. Clemens Zsófia
Agykutató, neurobiológus
Főbb szakterületei, epilepszia, ketózis élettana, alváskutatás. A Paleomedicina kutatóműhelyének megalapítója és szakmai vezetője

Kapcsolódó cikkek
Csökken a születéskor várható élettartam az Egyesült Államokban
Válasz Orbán Viktornak

A Paleomedicina munkacsoport kizárólag tudományos alapon végzi a tevékenységét. Semmilyen természetgyógyászati módszert nem használunk, ezektől elhatárolódunk. A Paleomedicina által képviselt irányzat, az evolúciós orvoslás, a valódi tudomány része. Nemzetközi orvosi szakfolyóiratokban megjelent közleményeinket itt olvashatják.