Akkor vegyük megint elő, milyen tényeket találunk a koronavírussal kapcsolatban. Közel fél éve lehet tapasztalatokat gyűjteni, és persze mindent lehet hallani és olvasni a sajtóban és a facebook-on is. Beleértve az összeesküvés elméleteket, tudományos hülyeségeket is. Celebek sztorijait és politikusok negatív és pozitív tesztjeit. Koronavírustól retteg a világ és virágzik a virológia, mint amatőr tudomány.

Persze a valóságot és az igazat is el lehet csípni itt-ott. De ki tudhatja mi az igazság? A Karolinska egyetem nagyhírű professzorának, a magyar főinfektológusnak, dr. Gödénynek vagy Tamasi doktornak van-e igaza? A hivatalos álláspontnak vagy a nem hivatalosnak kell-e hinni? Vagy van, amiben ennek, van, amiben annak? A kormányok vajon jól választják-e meg a tanácsadóikat és magyar operatív törzs hasonló szerveinek szakembereit? Mert jól tudhatjuk, a nemzetközi porondon és itthon sem a tudástól és teljesítménytől függenek az intézmények és kutató-gyógyító intézetek magas pozíciói. Természetesen itt is ott is van kivétel, akiktől azonnal elnézést is kérek. Vajon a koronavírus fertőzéssel kapcsolatban megszólaló nemzetközi szakemberek valóban jó szakemberek? Ugyanolyan hitelesek-e a szakma szempontjából, mint mondjuk Zacher doktor a toxikológiában?

A zűrzavar óriási és az átlagember számára teljesen kibogozhatatlan. Hiába végzel egy alapos elemzést, laikusként egyszerűen nem lehet jó eredményre jutni. Az pedig egyenesen az orvostudomány tragédiája, hogy a szakemberek sem tudnak egységes véleményt alkotni.

Nevek nélkül természetesen, de szeretném megemlíteni, hogy PÉLDÁUL a maszkviseléssel kapcsolatban, aki ezt javasolja az operatív törzsnek és a médiumokban ennek egyértelmű előnyeit hangoztatja, az olvasott-e ezzel kapcsolatos szakirodalmat. Látta-e, hogy az elmúlt évtizedekben csak egyetlen olyan tanulmány fellelhető, ami a maszkviselés mellett szól és több tucat, ami nem lát bizonyítékot a maszk hasznosságára. És persze miért is ne, de ez az egyetlen tanulmány már akkor készült amikor beütött a koronavírus és nagy keletje lett a sebészi maszkoknak. Előtte évtizedekig csak olyan tanulmány született, amelyekben nem igazolódott a maszkok hasznossága. Abból a diszkrepanciából, amit a javaslattevők mondandója és a tudományos tanulmányok között fennáll, lehet tudni, hogy a javaslattevők nem olvastak szakirodalmat és csak a tanult tehetetlenségük működik. Abba, hogy esetleg olvasnak szakirodalmat és ismerik a vizsgálatok eredményeit, de bármilyen belső vagy anyagi kényszerítő erőnek engedve, nem eszerint cselekednek, nem is merek belegondolni. Az átlagember számára azonban ez teljesen mindegy. És a maszkviselés csak egyetlen apró példa.

Szóval lássuk, mit lehet tényszerűen tudni a mai napon. Röviden pontokba szedtem és nem részletezem az állitásokat.

A Vírus

• Természetesen a vírus létezik, már több évtizede tudunk róla.
• A vírus a korábbi orvosi tapasztalatok alapján enyhe tüneteket okoz.
• Nincs bizonyíték, hogy a vírus mutálódott volna és ezért nőtt volna a megbetegítő képessége.
• Kijelenthető, hogy nem egy különleges új vírussal állunk szemben.

A fertőzés

• Nincs bizonyíték arról, hogy valójában mi volt az első fertőzést átadó gazdaállat vagy köztigazda. A denevér és egyéb állatok sem teljesen bizonyítottak.
• A fertőzés cseppfertőzéssel terjed.
• Ugyanúgy, mint a többi cseppfertőzéssel terjedő betegség esetében, az hogy valaki elkapja a fertőzést a környezetében léő embertől, 90-100 %. Szaknyelven szólva, magas kontagiozitási indexe van.
• Az is kétségtelen, hogy a vírus sokkal súlyosabb mellékhatásokat okoz mint évtizedekkel ezelőtt.
• Tény, hogy a krónikus betegek között szedi leginkább az áldozatait.
• Normál immunrendszerű egyén megfertőződés esetén nincs kockázata a halálos szövődményeknek. Ez független az életkortól.

• Tünetei szerteágazók, felsőlégúti betegségre jellemzőek. Náthaszerűen kezdődik, majd magas láz jelentkezik.

A kezelés

• A betegek csekély száma kerül kórházba, azon belül is 10% kerül intenzív osztályra. Az intenzív osztályon ellátottak 8-10%-a hal meg végül közvetlenül a vírus fertőzés miatt.
• Jelenleg nincs hatékony kezelés, gyakorlatilag minden a beteg immunrendszerétől függ.
• Tény, hogy jelenleg a hivatalos orvoslás nem ad arra egyértelmű választ, hogy a betegek immunrendszere miért védekezésképtelen és hogy lehetne ezen javítani.

  (Paradox módon a kínai protokoll, amit aztán a világ gyakorlatilag teljesen átvett, még ha ezt tagadja is, olyan gyógyszereket is tanácsol, ami gyengíti az immunrendszert. Én ugyan értem a logikát, de nonszensz, csak azt jelzi, hogy a kapkodásban ez is eszünkbe jutott.)

• Tény, hogy az elmúlt 6 hónapban rengeteg bejelentés született, reménykeltő gyógyszervizsgálatokról, de egy sem lett eredményes. Ismerve a virológia ide vágó biológiai tényeit, majdnem biztos, hogy sem a SARS sem egyéb virusfertőzések ellen nem is lesz az elkövetkező pár évtizedben.Talán sosem.
• A jelenlegi lehetőségek a koronavírus fertőzés kezelésével kapcsolatban alig hatékonyak.
• Jól vagy közepesen működő immunrendszer esetében egyetlen terápiás módszernek sincs tudományosan bizonyított előnye.

Megelőzés

• Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy akár a kézmosás (ezzel kapcsolatosan lásd a jegyzetet az összegzés végén), akár a maszk használata hatékony lenne.
• A lakosság helyzetváltoztató lehetőségeinek és utazásaik korlátozásanak egyértelmű lassító hatása van arra az időre, amíg a vírus körbeér a Földön.
• Amennyiben nem lesz hatékony oltás, akkor csak abban az esetben csillapodik a járvány, ha az átfertőződés egy kritikus szám fölé emelkedik. (Az, hogy egy oltás hatékony-e nem egyenlő azzal, hogy kereskedelmi forgalomba került-e. Példáként említeném, hogy a jelenleg forgalomban lévő influenza elleni vakcinák hatékonysága meglehetősen alacsony.) 
• Sokakat izgató kérdés a vakcina. Lesz-e és ha igen biztonságos lesz-e? Vajon hatékony is lesz? Ezek olyan kérdések, amelyekre a válaszok hamarosan kikristályosodnak, de addig is lehet jó következtetéseket megfogalmazni. Például azt, hogy amennyiben a vakcinát a leginkább elterjedt módokon, azaz izomba vagy bőr alá adják, akkor a biztonságosságát az határozza meg, hogy mennyi idegen anyag marad benne. Ugyanis a vakcinákhoz emberi placentát, patkány-majom tüdőt és még számtalan szövetet alkalmaznak. Ezek legkisebb maradványa is komoly mellékhatásokat okoz, autoimmun folyamatok megjelenéséhez vezet. Azt is lehet sejteni, hogy a hatékony vakcina elkészítése nem olyan egyszerű. Ez a vírus felépítéséből adódik. Nehéz megtalálni azt az antigén fragmentumot, ami stabil és erős immunválaszt vált ki.
• Tény, hogy nincs egyetlen komoly hazai vagy nemzetközi törekvés sem arra, hogy az orvoslás, annak jelenlegi TOP képviselői (pozíciójukat tekintve, nem a tudásukat) megmondják az embereknek, hogy miképpen kerüljék el a krónikus betegségeket, amelyek hajlamosítanak a SARS okozta halálos szövődmények bekövetkezésére. Persze sok tanács van, a kakukkfűtől a borsmenta-olajig és gyógyteákig, de nincs egyetlen hivatalos jól működő modell sem arra, hogy miképpen kell az immunrendszerünket kézben tartani. Mitől működik az jól és mitől rosszul? Illetve természetesen egy létezik. Azonban ez nem nyert elfogadtatást a hivatalos ajánlásokban. Pedig ez a kulcs. Miképpen tud jól működni az immunrendszerünk, ami a túlélést biztosítja. Nemcsak a SARS, hanem minden fertőző betegség esetén. Mert, hogy évtizedekkel ezelőtt még nem volt ilyen immungyenge a lakosság.

Óvónők, gyerekes szülők még jól emlékezhetnek a bárányhimlő partikra. A falvakban, a városi óvoda körzetekben állítólag futótűzként terjedt a hír, hogy valaki bárányhimlős lett a csoportban. Mindenki rohant ennek a gyerek szüleinek a házához, hogy minél előbb átessen a gyerek a betegségen. Hogy ez csak legenda-e? Hogy kiderítsem, hogy igaz-e ez, 4 óvónő ismerősömet kérdeztem meg. Ebből 2 emlékezett ezekre az eseményekre, 2 nem. De találtam hivatkozást arra, hogy ez Angliában is elterjedt volt ez a módszer, sőt nem csak a bárányhimlő hanem a rubeola esetében is. Mindenesetre, ha valóság, ha legenda, jól jelzi, hogy volt idő, amikor nem féltek az emberek a fertőzésektől.

Kézmosás

A kézmosással kapcsolatban arra egyértelmű bizonyítékok vannak, hogy a kézmosás képes csökkenteni a kórokozók számát a kéz felszínén. Érdekes, hogy az ázsiai és dél-amerikai országokban, ahol sok szegény körülmények között élő ember van sok vizsgálatot végeztek arra vonatkozóan, hogy a kézmosásnak milyen eredményessége van. Bőven volt olyan eredmény, ami nem mutatott különbséget a fertőtlenítő szerekkel, szappannal és a vízzel való kézmosás között. Sőt olyan vizsgálati eredmény is született, ahol a nem kézmosó gyerekek között ugyanolyan mértékben terjedtek bakteriális és vírus fertőzések mint a kézmosók között. De, és ez a lényeg. Hasznos lehet végig gondolni, hogy az, hogy a kézen csökken a kórokozók száma vagy akár a mérhetetlen szint alá esik a mérhető kórokozó mennyiség, nem jelenti automatikusan azt, hogy ez korrelációt mutatna az adott fertőzés terjedésével is. Ennek oka, hogy a terjedés cseppfertőzés esetén alapvetően nem a kézről indul, hanem a levegőben terjedő partikulákról. Azaz a kézmosás hatékonysága a megelőzés szempontjából egészen más egy cseppfertőzéssel terjedő koronavírus fertőzés és egy kontaktus-érintkezés által terjedő járványos májgyulladást okozó hepatitis A esetén. Amennyiben A SARS és más cseppfertőzéssel terjedő vírus már „tárgyat fogott” főleg felsőlégúti fertőzést, kis eséllyel okoznak. Jellemzően, mint a SARS vírusok is, gyorsan elpusztulnak. Azt is jó szemelőtt tartani, hogy amikor Semmelweis a kézmosásra buzdított, akkor nem a cseppfertőzéssel terjedő ágensek, hanem éppen a kontaktus útján (eszközök, kéz, víz, étel, tárgyak) terjedő fertőzésekre adott frappáns az akkori gondolkodás szerint bosszantó, egyszerűségében pimasz megoldást. A problematika ugyanaz mint a maszk esetében.

Szóval, ha mindezt, ami fentebb olvasható összegezzük, akkor egyetlen tanács van, amiben talán mindenki egyetért. Az pedig az, hogy legyen egy jó immunrendszered, amire az evolúció megteremtette a feltételeket. Ebben az esetben nem lesz félnivalód sem fiatalként sem idős emberként. A vírus most azért okoz súlyosabb megbetegedést és halnak bele sokkal többen mint korábban, mert az embereknek rendkívüli mértékben csökkent a védekező képességük. Védtelenek lettek egy korábban „ártatlan” vírussal szemben. Hogy ebben kulcskérdés a táplálkozás, sokan vitatják, de én, aki 26 éve foglalkozom orvoslással és 10 éve táplálkozásintervencióval, egész biztosan állíthatom. Nem, csak nagy szerepe van a táplálkozásnak az immunrendszer működésében, hanem szinte csak attól függ. Ha az ember nem a számára ideális táplálkozást folytatja, oda lesz az immunrendszere. Ha pedig azt folytatja, akkor nincs oka félelemre.

Effelől nézve pedig teljesen mindegy, hogy hordunk-e maszkot és mosunk-e kezet. Persze maszkot hordani és kezet mosni még mindig jobb, mint semmit nem tenni. Megnyugszunk tőle, hogy tettünk valamit. Ugyanakkor valójában semmit nem tettél, ha nem működik az immunrendszered. Alapvető kérdés, hogy a tudomány elismeri-e végre, hogy végzetes hiba az embert mindenevőnek besorolni. Ez az aprónak tűnő tévedés okozza, hogy jelenleg vesztésre állunk egy egyébként az emberi életre veszélytelen vírussal szemben.

Természetesen izgalmas lenne tudománytörténetileg megvizsgálni, hogy az az apró tévedés, hogy az ember mint az állatvilág tagja mindenevő, mikor rögzült a tudományban és mióta megfellebbezhetetlen tévtan. Még érdekesebb tudományfilozófiai kérdés, hogy ez a tévtan, hogy tudott a kutatókban olyan tanult tehetetlenséget kialakítani, hogy az utóbbi 500 évben, amióta a tudomány kibontotta szárnyát, még senkinek nem jutott eszébe érdemben leellenőrizni. Na majd ezt is körbejárjuk.

Dr. Tóth Csaba

A szerző orvos kutató, táplálkozásintervenciós szakember