Az ashwagandháról mostanában olyan magától értődő természetességgel beszélnek a táplálkozásguruk, hogy az átlagember menten elszégyelli magát tudatlansága folytán. Csak aztán győzzünk felocsudni, mikor alapos utánajárás után kiderül, megint egy veszélyes csodaszert akarnak a gyanútlanoknak eladni.

Táplálkozástudománnyal hosszú évek óta foglalkozunk, de bevalljuk, nekünk is a google-hoz kellett fordulnunk, hogy kiderítsük, mi fán terem az ashwagandha. A google-nak hála megtudtuk, az ashwagandha mindenre jó, ennek megfelelően az összes valamirevaló, bio, natúr, vital, body valamint vega és paleo hívószavakat magában foglaló weboldal kínálatában megtalálható. Érthetetlen módon felbukkan a szebb napokat megélt házipatika oldalon is, és a "sztár" táplálkozásguruk oldalán is ott van. Természetesen a jelenség most sem csak magyar, hanem nemzetközi.

Az ashwagandhával csakis teljesen egyoldalú beállításban találkozunk. Olyan univerzális csodaszernek állítják be, ami javítja a stressztűrő képességet és fokozza a szellemi és fizikai teljesítő képességet, a krónikus fáradtság, az általános gyengeség leküzdését. Terhességben is számtalan előnye van, eltekintve attól, hogy nagyobb dózisban abortuszt okoz. (Hogy mennyi az annyi, az érdekes kérdés - a szerk.) Jó a hangulatzavarokban, pajzsmirigybetegségben és Crohn betegségben. De hát melyik az a csodaszer, amiről ugyanezek a boltok/oldalak/guruk ne ezt állítanák. És ha az igaz volt, akkor erre most mért van szükség.  Már megszoktuk, hogy az univerzális csodaszerek jönnek-mennek. Ki emlékszik már például a kovaföldre, ami a földevés „egészséges” szokását volt hivatott pótolni a modern embernél. A kovaföld feltűnésmentesen és magyarázat nélkül kikopott a guruk ajánlásaiból, akik pedig egészségkárosodást szenvedtek miatta, azok így jártak. Lehet próbálkozni a következő csodaszerrel. Na és a borsmentaolaj? Vajon hány bélgyulladásos beteget gyógyított már meg?

Az ashwagandhára is csak legyinthettünk volna, azonban hirtelen az érdeklődésünk középpontjába került miután jelentkezett nálunk egy fiatal férfibeteg a tengerentúlról, aki néhány hét leforgása alatt mozgásképtelenné vált, súlyos ionegyensúly-zavarai jelentkeztek, ami előtt kezelőorvosai tehetetlenül és tanácstalanul álltak. Kiderült a férfi sportteljesítményének fokozása céljából nagy dózisban kezdett el szedni vitaminokat, ásványi anyagokat és … ashwagandhát. Bár régóta hangsúlyozzuk, hogy a vitaminok és ásványi anyag kiegészítők szedése kockázatot rejt magában, a beteg állapotának zuhanásszerű romlása ezeken túlmutatott. A beteg érdekében utánanéztünk tehát mélyebben, mi is az az ashwaganda.

Az ashwagandha, mely az indiai ginseng nevet is viseli, nem más mint a Withania somnifera, egy a burgonyafélék családjába tartozó növény. A burgonyafélék közé tartozás eleve rossz hír, mivel a burgonyafélékhez tartozó összes növény egészében vagy valamely részében  súlyosan mérgező, a bennük található glikoalkaloidok révén. A mérgezések akár halálos kimenetelűek is lehetnek. Rendszertani szempontból az ashwagandha közeli rokona a szintén mérgező nadragulyának, az ebszőlő csucsornak, a fekete csucsornak és a bolondító beléndeknek.

Bolondító beléndek: nevét nem indokolatlanul viseli, igen mérgező faj. Hallucinogén, nyugtalanságot, idegrendszeri tüneteket okozó gyomnövény

A burgonyafélékben több tízezerre tehető a különféle biológiailag aktív hatású molekulák száma, ezeken belül csak az egyik csoportot képezik az alkaloidok, amelyekből viszont több tucat is megtalálható az ashwagandha növényben: withanolid, szomniferin, szomnin, szomniferinin, withananin, pseudo-withanin, tropin, pseudo-tropin, 3-a-gloyloxytropan, cholin, cuscohygrin, isopelletierin, anaferin andanahydrin. Ezek közül a withanolid-ot tartják a fő alkaloidnak, de valójában az összes alkaloidnak szerteágazóak és követhetetlenek a hatásai. Ilyen negatív hatás lehet a biológiai membránok funkcióinak megváltozása, a kóros béláteresztés és a kóros vér/agy gát áteresztés, kövezkezményes gyulladásos és autoimmun folyamatokkal.

AYURVÉDA: TUDOMÁNY VAGY BABONA?

Az ashwagandát ajánlgatók az Ayurvédára és a tradícionális indiai orvoslást idézik mint megkerülhetetlen hivatkozási alapot, pedig haszontalan babonákért nem kellene ilyen messze menni. A boszorkányos burgonyaféléknek a magyar babonavilágban is megvolt a helye, és ezek a babonák a neolitikumon belül minden bizonnyal ugyanolyan régre nyúlnak vissza mint az ázsiai kontinensen az indiai gyógyászat.

Ebszőlő csucsor: Az „eb” előtag a régi magyar nyelvben rosszalló értelemben volt használatos. Az ebszőlő csucsort a középkorban mérges manók ellen alkalmazták, az anyák a bölcsők mellé tették, hogy megvédjék a gyerekeket.

AZ ASHWAGANDHÁVAL KAPCSOLATOS KUTATÁS
- avagy mi van az Ayurvédán túl?

Az ashwagandha nevű növénnyel kapcsolatos kutatásokat végzők között meglepő (vagy nem meglepő) módon szinte kizárólag indiai neveket találunk. A vizsgálatok csak pozitív hatásokról számolnak be: csökkentette a stressz érzését, fokozza a koncentrációt és a memóriaműködést. Nootropikumként címkézik, ami rögtön nagyon tudományosan hat. Az ayurveda-szakértők adaptogénnek nevezik, amely szónak viszont így ebben az összefüggésben az égvilágon semmi értelme. Leírják még, hogy az aswagandha növeli a pajzsmirigy hormonok szintjét, amiről nem igazán lehet eldönteni, hogy ez a betegeknek most jó-e vagy rossz. A kortizol szintjét viszont csökkenti, ami önmagában szintén nem jelent semmit. Az ashwagandha kutatók szerint ezek természetesen jót jelentenek. 

A szakirodalom legalább 500 cikket tart számon az ashwagandával kapcsolatban. Ahogy azonban szoktuk mondani, a tudomány nem számháború, és nem a cikkek összegereblyézéséről kellene, hogy szóljon. Hanem a cikkek módszertan alapján történő súlyozásáról. Tehát a cikkeknek az a része, ami egereken és patkányokon készült, az mehet is a kukába, mivel a rágcsálók és az ember táplálkozása teljesen eltér egymástól, és az ashwagandhával kapcsolatos pozitív állatkísérletes eredményeket emberben nem tudták megismételni. Történetesen állatkísérletből van a legtöbb. Éppen egy táplálkozástudománnyal foglalkozónak kellene kiválóan tudnia, hogy egy rágcsáló vagy növényevő állatokkal végzett vizsgálatnak a humán értékelhetősége nulla, az eltérő táplálkozási mód miatt.

Sokat kell lapozni az ashwagandát dicsérő cikkek között, míg megtaláljuk az első nem indiai szerző által írt cikket. Holland szerzők thyreotoxicosis kialakulását írták le egy 32 éves nőbeteg esetében, aki krónikus fáradtság szindróma tüneteire szedett ashwagandha kapszulákat. Semmilyen más gyógyszert vagy kiegészítőt nem szedett, vagyis egyértelműen az ashwagandhának volt tulajdonítható a hatás. Az ashwagandha szedésének abbahagyása után normalizálódtak a beteg laborértékei. A szerzők óva intenek az ashwagandha szedésétől.

Egy másik esetben japán orvosok arról számoltak be, hogy az ashwaganda egy 20 éves fiatal férfinél epepangással járó, hosszan elhúzódó májkárosodást okozott. 

Az Ayurveda istene. Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Dhanvantari

FELHASZNÁLÓK A VALÓ VILÁGBAN

Kis kutakodással eljuthatunk közvetlen felhasználói tapasztalatokhoz. Vagyis olyanokhoz, amelyeket nem az ashwagandhával foglalkozó kereskedők mazsoláztak ki marketing célból. A webmd.com igen hasznos oldal: szinte bármilyen szerre, csodabogyóra vagy vitaminra nagyszámú, szűretlen felhasználói véleményt találunk. Az egyik így hangzott:

„Kipróbáltam az ashwagandhát, mivel nem akartam benzodiazepineket szedni. Az a probléma vele, hogy vérrögöket okoz, nekem kettő is lett az agyamban, alig úsztam meg a stroke-ot. Először fejfájásom lett, hányinger, és azalatt az egy hét alatt, amíg használtam az ashwagandhát ez csak rosszabbodott. Öt napot töltöttem a kórházban olyan rossz állapotban, amit nem kívánok senkinek. Nálam nem használt, sőt majdnem az életembe került.”

A való világban az ashwagandha korántsem viselkedik olyan csodaszerként mint a marketing világában.

KÉPZETLEN, TUDOMÁNYOS HÁTTÉR NÉLKÜLI TANÁCSADÓK

Régóta mondjuk, hogy csak tudományos háttérrel rendelkező tanácsadóktól fogadjanak el táplálkozástanácsot. A táplálkozástanácsadás elsőre ártalmatlan dolognak tűnik, pedig nem az. Sokan „mumusnak” tartják a tudományos szót, és csak azért is a tudománytalan tanácsadókra szavaznak. Rosszul teszik. A valóságban óriási kockázata van annak, ha egy tanácsadónál alapvető ismeretek, és az abból fakadó kritikai érzék hiányoznak. Erre példa az ashwagandha mint hétköznapi, mérgező gyomnövény univerzális csodaszerré történő előléptetése.

A MÉRGEZŐ NÖVÉNYEK ÉS AZ EVOLÚCIÓ

Ami biztos, a növények nem értünk vannak. Az evolúció nem azért hozta őket létre, és nem azért vértezte fel őket ezekkel az ismerten ártó vagy gyanús molekulákkal, hogy az embernek jobb legyen. A növények többszáz millió éves története alatt az evolúció a legkifinomultabb eszközökkel látta el őket, hogy megvédjék magukat a kártevőktől, gombáktól, rovaroktól és a legelő állatoktól. És persze akkor még nem számolt az emberrel, annak különös sikerként beállított hobbijával, a növénytermesztéssel.

A növények és az őket elfogyasztó állatok között egy folyamatosan eszkalálódó verseny áll fenn, amely tökéletesíti mindkét fél stratégiáit, és ami az evolúciónak a lényege. A burgonyféléknek kevés ellensége van, és az ember sem tartozik közéjük. Az ember az evolúciója során soha nem fogyasztotta a burgonyaféléket. Semmilyen célból. Ha így tett volna, most nem lennénk itt.

dr. Clemens Zsófia

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Paradicsom, paprika, padlizsán avagy a burgonyafélék veszélyeiről. Paleo-e, ami paleós oldalakon van?
Önt is átverték már a kurkumával? Avagy a kurkuma orvosi kémiája.

Áteresztő Bél Szindróma (ÁBSZ) mérése. Magyarországon egyedül a Paleomedicina végzi a vizsgálatot.

A Paleomedicina munkacsoport kizárólag tudományos alapon végzi a tevékenységét. Semmilyen természetgyógyászati módszert nem használunk, ezektől elhatárolódunk. A Paleomedicina által képviselt irányzat, az evolúciós orvoslás, a valódi tudomány része. Nemzetközi orvosi szakfolyóiratokban megjelent közleményeinket itt olvashatják. 

2018-02-08