Mi lehet a baj a gyümölcsökkel? Tényleg eretnekség erről beszélni? Sokan sokféle módon vélekednek a gyümölcsfogyasztásról. Jó magam közel három éves paleo orvosi tapasztalattal azt látom, hogy sok esetben a gyümölcsök fogyasztása hátráltatja a gyógyulást, vagy egyenesen ront a helyzeten. A bőrbetegségek esetében például nyilvánvalóvá vált, hogy a gyümölcsfogyasztás rontja az ekcéma súlyosságát, kiújuláshoz és kellemetlen panaszokhoz vezet. De ugyanez volt megfigyelhető nőknél a hüvelygyulladások esetében. A fogyás mértékét egyértelműen lassították vagy gátolták a gyümölcsök, még abban az esetben is, ha valaki mozgott a paleo elkezdése után. Aztán a fruktóz káros hatásait nem lehet függetleníteni a gyümölcsöktől. Mert hát az is fruktóz, még ha természetes is. Ezek a megfigyelések és a paleo orvoslás tapasztalatai azt jelezték, részletesebben is érdemes a gyümölcsök szerepét átgondolni. Nézzük, hogy állunk a fruktózzal és a gyümölcsökkel. Bármilyen égövet is vizsgálunk, a gyümölcsök ciklikus időközökben álltak őseink rendelkezésére. Bármelyik hominidát is vizsgáljuk, egyértelmű, hogy gyümölcsökhöz nagyjából két hónapon keresztül jutottunk hozzá korlátlanul. Vannak területek, ahol ez több, vannak ahol kevesebb. A korai és későn érő gyümölcsfajták a természetben nem léteznek, ezek már a nemesítés szülöttei. Azonnal felvetődik egy kérdés: ha korlátozott ideig álltak rendelkezésünkre akkor, hogyan tudták volna folyamatosan biztosítani a vitaminigényünket. Sehogy. A gyümölcsök alkalmatlanok voltak a vitaminok biztosítására. De akkor milyen szerepük lehet? Hisz tápanyagként sem jelentősek.

A gyümölcsök a raktározást szolgálják. A fruktóz hatásai szintén ebbe az irányba mutatnak. A fruktóz biokémiai folyamatok sora után zsírrá (trigliceriddé) alakul. Növeli a fehér zsírszövet mennyiségét. Ugyanakkor a fruktóz leptinrezisztenciát is okoz.

A leptin egy anyagcserét szabályzó hormon. Nem is olyan régen, 1994-ben fedezték fel. Neve a görög „leptos” (vékony) szóból ered. Fő szerepe, hogy segítségével kap információt az agyban éhségérzet kialakításáért felelős hypothalamus a zsírszövet mennyiségéről és zsíranyagcseréről. Maga a leptin fontos bizonyítéka annak, hogy a zsíranyagcsere fontos része biológiai létünknek.  Központi szerepe van az elhízásban és közvetve sok betegségben. Erre a cikk folyamán később visszatérek.

A fruktóz leptinrezisztenciát okoz, amit a hyperinzulinaemia (magas inzulin szint) vált ki áttételesen. Ez növeli a zsírraktározást, csökkenti a pajzsmirigy hormontermelését, illetve ugyanezt teszi a nemi hormonokkal is.

Természetesen ugyanez történik, amikor a fruktózt egyéb élelmiszerekben eszünk vagy fruktózszármazékokat iszunk. Növekedésnek indul a zsírszövet, nő a testsúlyunk, nem lesz „jól laktam” érzésünk, folyamatosan enni szeretnénk. Mivel lecsökken a pajzsmirigy T3 és T4 hormon termelése, nő a hízási hajlam, és emelkedik a TSH hormon termelődése az agyalapi mirigyben. Ezek a folyamatok raktározási funkcióval bírnak, az evolúciós múltban felkészítették szervezetünket a télre. Természetesen ez hasznos folyamat volt ebben az időszakban és abban a korban. Az utóbbi évtizedekben azonban az év minden napján és a nap minden órájában hozzáférhetünk a gyümölcsökhöz. Így a fruktóz negatív hatásai folyamatosan jelen vannak életünkben.

Nézzük meg, milyen betegségeket indít el a fruktóz a leptinrezisztencia kialakításával. Hozzájárul a PCOS (policisztás ovárium szindróma) kialakulásához, ami terméketlenséggel és a nemi hormonok termelődésének felborulása miatt egyéb kellemetlen is panaszokkal jár. A túlzott fruktózbevitelhez nemcsak a gyümölcsök, hanem fruktóztartalmú élelmiszerek fogyasztása is hozzájárulhat. A folyamatos és túlzott fruktózfogyasztás leptinrezisztenciát idéz elő az agyban. Leptinrezsztanciában a leptin nem tudja a hypothalamusnak azt közvetíteni, hogy elég az energia, így szervezetünk leállíthatja a reprodukciós folyamatokat.

A nagymennyiségű gyümölcs fogyasztása kialakítja a pajzsmirigy T3 és T4 hormonjának relatív alultermelését. Ezt a magas TSH egy ideig kompenzálja. Hosszú távon azonban, társulva a glutén és gabonafélék által okozott immunfolyamatokkal, kialakítja a valódi pajzsmirigy alulműködést. Ugyanezen okok miatt előbb-utóbb inzulinrezisztencia is kialakul, majd ennek következményeképpen pedig 2-es típusú cukorbetegség. Vagyis a cukorbetegség elindításában és az ezzel kapcsolatos hízás fenntartásában kulcsszerepe van a gyümölcsöknek.

Az anorexia nervosa nevű betegség kialakulása összeköthető a leptinrezisztenciával. Jelenleg is több vizsgálat folyik a háttérmechanizmusok tisztázása céljából. A legmeglepőbb hatás talán a trombózishajlam fokozódása. A trombocitákon nagy számban vannak leptin kötődésére alkalmas receptorok. Leptin rezisztencia esetén fokozódik a trombóziskészség. Íme, a magyarázat, miért látjuk azt a betegeknél, hogy paleo megkezdése után akár már 2-3 héttel csökkennek a fokozott trombózis készséget jelző faktorok a vérplazmában, és miért nem látjuk ezt, ha sok gyümölcsöt fogyaszt valaki.

A fruktóz, ami a gyümölcsökben van, nem csökkenti az éhségérzetünket. Annak ellenére akarunk enni, hogy van a szervezetünkben elég energia. Ha megeszünk egy gyümölcsöt, utána nagyon szívesen megeszünk még egyet és így tovább. Nehéz leállni vele. Vagyis a gyümölcsfogyasztás plusz fruktózbevitelt von maga után. Ez egyébként a raktározási folyamatok egyik kulcseleme. Emiatt érzünk csillapíthatatlan vágyat a gyümölcsevésre és a kalória bevitelre. Vagyis ez az egyik (most már jól ismert oka) a szénhidrát-függőségnek.

Mindebből az a tanulság, hogy bánjunk óvatosan a gyümölcsökkel. A gyümölcsmennyiség tekintetében a konkrét ajánlás szinte lehetetlen. Annyi biztos, napi 20-25 g fruktóz még nem indítja el ezt a folyamatot. Azt még nem látjuk, hogy a szezonalitás befolyásolja-e ezt a mennyiséget. Vagyis lehet, hogy szeptemberben ez a mennyiség nem okoz gondot, februárban pedig igen. Kérdés, hogy más faktorok, hormonok, bioritmusok hogyan alakítják a leptinrezisztenciát. Az azonban evolúciós tény, hogy természeti környezetükben őseink gyümölcsöt csak korlátozott ideig és mennyiségben fogyasztottak. Ha evolúciósan nézzük, a gyümölcsfogyasztás egész évre való kiterjesztése szembemegy a darwini elvekkel, élettanilag pedig ellentétes szervezetünk normális működésével.

A borítókép forrása: pixabay

dr. Tóth Csaba
A szerző orvos, háziorvos, 20-éves belgyógyász és intenzív terápiás gyakorlattal, a Paleomedicina társalapítója, a Paleolit orvoslás című könyv szerzője 

Megjegyzés: Az eredeti cikk 2013.05.30-án íródott, a magyarországi paleo bulvárosodását megelőző időszakban. A megkülönböztetés és a tudományosság megőrzésének céljából 2014. óta az általunk alkalmazott étrendet paleo-ketogén étrendnek nevezzük. Természetesen az ebben a cikkben "paleolit"-nak nevezett étrend megfelel a "paleo-ketogén" étrendnek. A paleo-ketogén étrendről itt olvashat bővebben.

A Paleomedicina munkacsoport kizárólag tudományos alapon végzi a tevékenységét. Semmilyen természetgyógyászati módszert nem használunk, ezektől elhatárolódunk. A Paleomedicina által képviselt irányzat, az evolúciós orvoslás, a valódi tudomány része. Nemzetközi orvosi szakfolyóiratokban megjelent közleményeinket itt olvashatják.