Már több hozzászólásomban is szóba került merre tart a tudomány és milyen kritériumok között lehet használni az orvostudományban született különböző vizsgálati eredményeket, mit számítanak a publikációk, mi a hiteles és mi nem hiteles?

Ez egy olyan kérdés, amely messzire vezet. Nem rég kutatók nem kis csoportja, közösséget alkotott ahova valóban független vizsgálatok küldését várják.

Íme, egy idézet, amely szerintem mindent elmond: „A tudományt fenyegető legnagyobb veszély nem a publikációs és idézetségi adatok figyelmen kívül hagyása, hanem azok használata.” -- Ruzsa Imre matematikus az MTA rendes tagja

Azt gondolom persze ez nem csak az idézettségre igaz. A tudomány különböző területeinek képviselői még saját maguk sem tudnak biztonsággal és teljesen megbízhatóan eligazodni a vizsgálatok valódiságát és hitelességét tekintve. A tudományos kutatások nem valódi igényeket elégítenek ki. Az orvostudományban ezek szinte kizárólag a gyógyszerfejlesztéseket szolgálják.

Vegyük például az érelmeszesedés folyamatát. Ha rákeresünk, azokra a tanulmányokra melyek ezzel foglalkoznak, azt látjuk, hogy majdnem 100% ban a lipid szinteknek és a koleszterinnek egyértelmű jelentőséget tanúsítanak a kórokban. Alig- alig merül fel a szénhidrátok szerepe, ha igen vadászni kell ezekre a tanulmányokra. Itt következhetne a további kutatás hosszú napokon keresztül, hogy melyik igaz és melyik nem, melyiket készítette független csapat és melyiket nem. Szóval kivitelezhetetlennek tartom, hogy egy gyakorló orvos munkája mellett kielégítő eredményre jutna, ha próbálná eldönteni melyik tanulmány és miért hiteles és melyik nem. Erre egyszerűen képtelen lenne egy napi gyakorlatban gyógyító orvos. Arról már nem is beszélve, hogy az alapkutatásokat, amelyek az élettani és kóroktani elemzéseket megelőzik, a gyógyszercégek mély titokban kezelik és homályban tartják.

Optimális esetben a kutatások és vizsgálatok irányát pontosan a tapasztalat és gyakorlat kellene, hogy irányítsa. Tapasztalunk valamit, és ezt magyarázni és kontrollálni kell. Ilyen tapasztalati tényből az evolúciós orvoslás Magyarországon nagyon sokat gyűjtött össze. Azt látjuk például, hogy autoimmun betegségek esetében a tünetek jelentősen javulnak és a betegek egy jelentős százalékban meg is szűnnek. Csak hipotéziseink vannak, de hiába is keresnénk orvosi kutatásokat és vizsgálatokat, nem találnánk. Ellenben a dietetikai tanácsadás autoimmun betegségek esetében javasolja a tej és tejtermékek, teljes kiőrlésű gabonák fogyasztását. Tapasztalatból tudjuk, hogy ez nem jó, sőt az ellenkezőjét kell tennünk. Várjuk meg a tanulmányokat vagy használjuk a tapasztalati tényeken alapuló elveket?

Azt gondolom a gyakorlati mindennapi gyógyítás szempontjából a tudományos vizsgálatok hiteltelenné váltak. Meggyőződésem, hogy az orvostudományban át kell térnünk a tapasztalati orvoslás sokkal komolyabb figyelembe vételére. A tanulmányokat és vizsgálatokat pedig rendkívül korlátozott, marginális pályára kell állítani a jelen helyzetben.

Ez nem azt jelenti, természetesen, hogy a vizsgálatoknak és valóban független eredményeknek nem lenne szerepe. Csak azt, hogy jelenleg hitelét vesztették ezek a módszerek, mert rendkívül rossz irányba terelték az orvostudományt, és bizalmatlanok lettünk. Ha jól meggondoljuk, akkor pontosan az evolúciós orvoslás és a paleolit táplálkozás hiteltelenítette legnagyobb mértékben a tudományos vizsgálatok és tanulmányok hitelét. És ez Magyarországon, a paleolit táplálkozást meghonosítók tették meg.

Így, hát, ha egy orvostudományi cikk nem tartalmaz hivatkozásokat, attól még lehet hiteles a gyakorló orvos munkájában. Képzeljük el, mi lenne, ha jelenleg tanulmányokra várnánk az autoimmun betegségek esetében és nem javasolnánk betegeinknek a paleolit táplálkozást, mert nincsenek kettős vak stb. vizsgálati eredmények. Én részemről hallgatok az orvos személyes tapasztalatára, mely minden esetben kontrolja és nem következménye a vizsgálatoknak és kutatásoknak, vagy éppen elindítója.

Még véletlenül se gondolja bárki, ellene vagyok a kutatásoknak és ezek használatának. Nem, de a jelenlegi viszonyok között nem szabad erre támaszkodnunk és, minden eszközzel a valós tények tisztázására kell törekednünk, hogy az orvostudomány visszanyerje függetlenségét és hitelét. Ehhez az út a gyógyításon keresztül vezet és nem a tudományos vizsgálatok idézésén, fordításán és kontrol nélküli átvételén. E helyett javaslom a tapasztalati tények egyértelmű előtérbe helyezését. Ez biztosíthatja legjobban a hatékony gyógyítást az evolúciós orvoslás segítségével.

További példaként említeném például a kávé élettani hatásait vizsgáló tanulmányokat. Ebből és ezeket taglaló cikkből bőven találhatunk, melyek egyértelműen a kávéfogyasztás mellett foglalnak állást. Még a populáris paleolit étrend hívei is így könyvelték el a kávét. Az autoimmun betegek illetve mi akik őket gyógyítjuk, viszont egyértelműen azt tapasztaljuk, hogy ezekben az esetekben a kávé növeli az oedema készséget és ízületi fájdalmakat okoz a legtöbb esetben. Természetesen nincs róla tanulmány, de ettől még igaz. Lehet, hogy 15 év múlva lesz egy tanulmány aki paleos autoimmun betegeknek nem ajánlja a kávét, lehet, hogy addigra már az okot is tudjuk majd. Viszont nem fogunk eddig várni, hanem már ma sem ajánljuk a betegeknek, ha nem tesszük, akkor majd elhagyják saját maguk mert ők is tapasztalják.

A cikk szerzője: dr. Tóth Csaba
Orvos, háziorvos, 20-éves belgyógyász és intenzív terápiás gyakorlattal, a Paleomedicina társalapítója, a Paleolit orvoslás című könyv szerzője 

A Paleomedicina munkacsoport kizárólag tudományos alapon végzi a tevékenységét. Semmilyen természetgyógyászati módszert nem használunk, ezektől elhatárolódunk. A Paleomedicina által képviselt irányzat, az evolúciós orvoslás, a valódi tudomány része. Nemzetközi orvosi szakfolyóiratokban megjelent közleményeinket itt olvashatják.

2013-05-21