E Mail: paleomedicina@gmail.com       Rehabilitáció: Kehidakustány
Az emberiség legnagyobb tévedése most visszaüt a SARS vírussal
2020-09-11
  Akkor vegyük megint elő, milyen tényeket találunk a koronavírussal

Akkor most működik a svéd modell vagy nem?
2020-09-03
Vajon hova tűnt a svéd második hullám? Sok vita folyt és részben

A maszkok hatékonysága a fertőzések megelőzésében és lassításában
2020-08-24
Körbejártuk a maszkok hatékonyságával kapcsolatos tudományos

Szokott pisilni a fürdők medencéjébe? Nem? Úgy tűnik önön kívül mindenki más igen
2020-06-01
Bizonyos kutatások eredményei érzelmeket és érdekeket sérthetnek.

A méz az egyedüli egészséges édesítőszer. Még a cukorbetegek számára is.

 

 

2. A többi édesítőszerrel és cukorral összehasonlítva milyen előnyei vannak a méz használatának?

A méz több szempontból élvez előnyt a többi édesítő anyaggal szemben. Az egyik, amiért ideális, az összetételében keresendő. Ehhez érdemes ismernünk a fruktóz, azaz a gyümölcscukor felszívódásának egy fontos jellegzetességét. Amíg a béllumenben a fruktóz koncentrációja alacsony, a fruktózból áttételesen glükózt készít az enterocita (bélhámsejt), így a fruktóz helyben felhasználódik és ATP (energiahordozó molekula) képződik. Ha a béllumenben a fruktóz koncentráció megnövekszik, akkor az enterocita továbbítja a fruktózt a vérplazmába, így az nem használódik fel helyben, a bélben. A felszívódott fruktóz „rossz” irányba halad metabolizmusa során. Ennek számos, jelenleg intenzíven kutatott következménye van. Becsülhetően 20g-on felüli fruktóz egyszerre történő elfogyasztásának már komoly negatív hatása van: magas vérnyomás, gyulladásos faktorok emelkedése, húgysavszint emelkedés, hízás, kínzó éhségérzet, folyamatos fáradékonyság: az úgynevezett krónikus fáradság szindróma. Ilyen hatása van minden fruktóz-sziruppal (kukoricaszirup) édesített étel fogyasztásának is, de a túlzott gyümölcsfogyasztás is ugyanezeket a jelenségeket okozza. A legújabb vizsgálatokban egyre gyakrabban olvashatjuk azokat az eredményeket, amelyek a fruktóz daganatkeltő szerepéről szólnak. Sajnos a nem túl távoli múltban is még a fruktózt ajánlották a cukorbetegeknek édesítő anyagként. A cukorbetegek vesekárosodása minden bizonnyal összefüggésbe hozható a fruktózfogyasztással. A fruktóz e káros hatásai nem jelentkeznek mézfogyasztáskor, mert a fruktóz és a glükóz ideális arányban van jelen a mézben.

A fehércukor vagy kristálycukor, porcukor gyakran okoz puffadást. Ennek oka, hogy nem monoszacharidokat tartalmaz, mint a méz, hanem úgynevezett diszacharidokat, kétmolekulájú cukrokat. Ezeket a bélrendszerünkben tovább kellene bontani. Ez a képességünk nagyon változó, attól függ, szervezetünk mennyi bontóenzimet képes előállítani. Ez a civilizált emberiségnél szinte minden esetben csökkent. Így a fehércukrok gyakran okoznak kisebb-nagyobb puffadást a gyomorban és bélrendszerben végbemenő gázképződés miatt.

Azaz biztosan kijelenthetjük, hogy a méz, a természetes alapanyagból előállított fehércukroknál egészségesebb. A jelenlegi vizsgálatok alapján ugyanez mondható a mézről a fruktóz szirupokkal összehasonlítva.

Egyre gyakrabban találkozunk a kereskedelemben az úgynevezett cukoralkoholokkal. Ezek két legjelentősebb szereplője a xilit és az eritrit. Az előbbit vizsgálták többet. A legkorábbi, 70-es és 80-as években elvégzett vizsgálatokat elemezve azt láthatjuk, hogy a xilit esetében sok kellemetlen tünetről számoltak be illetve felvetették daganatképző szerepét is. Utóbbit egy Magyarországon, a pécsi Tudományegyetemen végzett munka is megerősítette. Megjegyezzük, hogy ebben a munkában más édesítőanyagokat is vizsgáltak az állatkísérletekben, de mindegyikkel kapcsolatban felvetődött ezek daganatképző hatása. A cukoralkoholokkal van egy másik probléma is. Általában növényi szárakból például kukoricából különböző vegyi eljárások során állítják elő például a xilitet is. A folyamatnak van egy kényes része. A növényekből különböző cukoralkoholok keletkeznek a hevítés és kémiai eljárások során. Ezek egy része, mint például a galaktitol, egyértelműen károsak az egészségünkre. Többek között szürkehályogot okozhat és májkárosodáshoz vezethet. A gyárakban ezért a xilitet tiszta formában kell kinyerni. A xilitet gyártó vállalatok közül ezt csak kevés tudja garantálni. Az ázsiai üzemekből származó, hajón utaztatott és Európában csomagolt termékek jelentős részében így megtalálható a galaktitol, mely egészségkárosító, különösen a csecsemők számára. Természetesen a többi cukoralkoholra nem feltétlenül vetíthetők rá a xilit vitatott hatásai, de tapasztalataink szerint más cukoralkoholok is panaszokat okoznak. A cukoralkoholok, puffadást hasmenést okozhatnak, egyes esetekben májkárosító hatást írtak le. Erről magyar szakirodalom is beszámolt. Több éves hazai tapasztalatunk azt mutatja, hogy a xilit és eritrit okozta mellékhatások jelentősek.

Azaz tudományos vizsgálatok és a saját tapasztalatunk alapján kijelenthetjük, hogy a cukoralkoholok használata egészségkárosító lehet. A méz minden tekintetben jobb, mint bármilyen cukoralkohol.

 


A kép forrása: https://pixabay.com

 

A következő csoportot a mesterségesen előállított édesítőszerek jelentik. Ezek egy része, bár a természetben megtalálható molekulából áll, de bonyolult vegyipari folyamatok végtermékei. A következő négy édesítő anyag tekinthető a leggyakoribbnak:

• Szacharin
• Aceszulfam-K
• Ciklamát
• Aszpartam

Ezek mindegyikét valamilyen szinten már összefüggésbe hozták egészségkárosító hatással. A szacharint a hólyagrákok gyakoriságának megnövekedésével hozták kapcsolatba, melyet többgenerációs állatkísérletek igazoltak. Ennek hatására Kanadában és az USA-ban visszavonták az alkalmazási engedélyét. Aztán 1991-től újra használható, de fel kell tüntetni a dobozon, hogy káros lehet az egészségre. Az aceszulfam-K, géntoxikus volt patkányoknál és pajzsmirigydaganatot okozott. Az asztpartammal kapcsolatban a nyirokrákok egy formájának megszaporodását írták le patkányokban. Embernél fejfájást, hányingert, hányást is okozhat. A ciklamát fokozta a hólyagdaganatok előfordulását. Az is kijelenthető, hogy azoknál az édesítőanyagoknál is megfigyeltek egészségkárosító hatást, amelyek természetes összetevőkből állnak. Igaz döntő többségében állatkísérletekről van szó, de ez is komoly figyelmeztető jel. Jobb kerülni a kétes vizsgálati eredményekkel rendelkező anyagokat, ha van náluk kifejezetten jobb választás. A korábban említett magyar vizsgálat a Pécsi Tudományegyetemen a közelmúltban arra az eredményre jutott, hogy a mesterségesen előállított édesítőszerek és a cukoralkoholok tekintetében számolni kell a daganatképződések fokozódásával.

Megállapíthatjuk tehát, hogy a mesterségesen előállított nem cukoralapú édesítőszerekkel összehasonlítva a méz a jó választás. A mesterséges édesítőszerek egyike sem tekinthető minden kétséget kizárólag biztonságosnak. A méz azonban igen!

 

3. Milyen szerepe lehet a méznek az egészség megőrzésében?

Semmi esetre sem szabad a hosszú távú egészségmegőrzésben az előnyöket a méz tulajdonságának tekintenünk. Szerepe abban állhat, hogy minden tekintetben megbízható, nem okoz egészségkárosodást. De önmagában nem gyógyít. Ha mézet használunk a jelenleg szokványos édesítőanyagok helyett, akkor azok negatív hatásait teljes mértékben kiküszöbölhetjük. Ez természetesen csak olyan hatásokra érvényes, amelyet egyébként okoztak volna. A méz nem tudja megelőzni a szív és érrendszeri betegségeket, a cukorbetegséget. Az egészséges táplálkozásnak azonban az egyetlen eleme lehet, amely az édesítő anyagok közül nem árt az egészségünknek. Tehát az egészségtudatos életmód része kell, hogy legyen a méz, mégpedig minden egyéb más édesítőanyagot kiiktatva. Figyelembe kell venni, hogy a mesterséges édesítőanyagokat nemcsak teában, kávéban és édességekben fogyaszthatjuk. Az kereskedelmi forgalomban megvásárolható élelmiszereink többsége valamilyen formában tartalmaz édesítőszert. Még az ilyen szempontból esetleg ártatlannak gondolt húsáruk is.

Egyértelműen kijelenthető, hogy egyéni egészségügyi, ugyanakkor közegészségügyi kockázatot is csökkentünk jelentős mértékben, ha a mesterségesen előállított édesítőanyagok helyett a mézet használjuk.

Nem kerülhető meg bizonyos táplálkozástudományi alapkérdések újraértékelése ahhoz, hogy megértsük, a cukorbetegek az eddig hangoztatott tiltás helyett, mégis komoly előnyt kovácsolhatnak a méz édesítőszerként való használatával. A méz fogyasztásától eltanácsolják a cukorbetegeket, annak úgynevezett glikémiás indexére, illetve vércukoremelő hatására hivatkozva. Kutatócsoportunk eredményei valamint betegeinktől szerzett tapasztalataink alapján azonban az a véleményünk, hogy ennek a két felhozott oknak, valójában nincs köze a cukorbetegség szövődményeihez és kialakulásához. Az élelmianyagok glikémiás indexe önmagában nem jellemzője a tápanyag egészséges voltának. Valamint önmagának a vércukor emelkedésnek sincs jelentősége a cukorbetegség szempontjából. A cukorbetegség esetén a problémát a gyulladásos faktorok megemelkedése, valamint az extrém mértékű  szénhidrátfogyasztás jelenti. Egy átlagos cukorbeteg étrendjében, ha édesítőanyagként használja a mézet, az kb. 10 % vagy kevesebb lesz az egyébként általa elfogyasztott összes szénhidrátmennyiséghez viszonyítva. Így a méz használatának tiltása a cukorbetegek esetében, meglátásunk szerint tudományosan nem indokolt. Viszont egyéb édesítőszerek használata esetén, sok kockázattal kell számolnia a cukorbetegeknek. Különösen igaz ez a fruktózzal kapcsolatban, amit még jelenleg is lehet vásárolni vényre a patikákban. Ám időközben bebizonyosodott, hogy rendkívül komoly kockázatokkal jár használata. Ezen megállapítások részletes kifejtése meghaladja a jelenlegi lehetőségeinket. Az utóbbi időszakok vizsgálatai azt is feltárták, hogy a mesterséges édesítőanyagok használata cukorbetegség esetében nem járul hozzá a betegek súlyának csökkenéséhez. Ellenkezőleg.

Azt tanácsoljuk, hogy a cukorbetegek a mesterséges édesítőanyagok helyett mézet használjanak, mely kifejezett előnyöket biztosít számukra más édesítőanyagokkal szemben.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a cikkben kifejezetten édesítőanyagként elemeztük a mézet. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztása naponta nem haladja meg a 20 g-ot.

A világ cukor és mesterséges édesítőanyag termelését természetesen képtelenség lecserélni mézre. Egyszerűen nem lehet annyi mézet termelni. De még csak a töredékét sem. Amit tehetünk, hogy kihasználjuk a magyarországi adottságainkat és az exportra kerülő mézet Magyarországon értékesítjük. Ehhez azonban először a cukorfogyasztással kapcsolatos kockázatok széleskörű ismertetésére lenne szükség. Illetve az élelmiszerkereskedelmet szabályozó törvények és rendeletek újraértelmezésére.

 

Szakirodalom:

1. Édesítszerek hatásának vizsgálata in vivo biológiai rendszerekben Doktori (PhD) értekezés Ungár Tamás Lászlóné Polyák Éva
2. Paleolit Orvoslás Budapest 2012 (Jaffa), dr. Tóth Csaba
3. The Potential Toxicity of Artificial Sweeteners Christina R. Whitehouse, BSN, RN, Joseph Boullata, PharmD, RPh, BCNSP, and Linda A. McCauley, PhD, RN, FAAN, FAAOHN
4. Artificial Sweeteners: A systematic review of metabolic effects in youth Rebecca J. Brown, Mary Ann De Banate, Kristina I. Rother
5. Adverse effects of xylitol in parenteral alimentation William Schumer 1970
6. The scolicidal effects of honey Bulent Kilicoglu MD, Kemal Kismet MD, Ozgur Koru MD, Mehmet Tanyuksel MD, Mehmet Tahir Oruc MD, Kadriye Sorkun PhD, Mehmet Ali Akkus MD
7. A fruktóz története, Irodalmi áttekintés, Dr. Biró György 2011, Egészségtudomány
8. Nutraceutical values of natural honey and its contribution to human health and wealth
9. Abdulwahid Ajibola, Joseph P Chamunorwa and Kennedy H Erlwanger 2012
10. Crane E: History of honey. In Honey, A Comprehensive Survey. Edited by Crane E. London: William Heinemann; 1975
11. http://tudastar.elelmiszerklub.hu/2013/11/aki-cukorfogyasztasa-2-szazalekkal.html
12. http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A9z

 

 

A cikk szerzője: dr. Tóth Csaba
A szerző orvos, háziorvos, 20-éves belgyógyász és intenzív terápiás gyakorlattal, a Paleomedicina társalapítója, a Paleolit orvoslás című könyv szerzője 

 

A cikk angolul / The article in English

 

Kapcsolódó cikk:
A xilit, az eritrit és más cukoralkoholok növelhetik a daganatos betegségek kockázatát
A hadzák az életveszélyt is vállalják az egyetlen természetes édességért

 

A Paleomedicina munkacsoport kizárólag tudományos alapon végzi a tevékenységét. Semmilyen természetgyógyászati módszert nem használunk, ezektől elhatárolódunk. A Paleomedicina által képviselt irányzat, az evolúciós orvoslás, a valódi tudomány része. Nemzetközi orvosi szakfolyóiratokban megjelent közleményeinket itt olvashatják.

 


előző oldal2/2következő oldal




RENDELÉSEK


Rendeléseinken és rehabilitációs intézményünkben krónikus belgyógyászati betegségek táplálkozásterápiájával foglalkozunk.

Ilyen betegségek a cukorbetegség minden típusa,különböző autoimmun betegségek, mint a Crohn betegség, vagy a rheumatoid arthritis. De ide tartozik az érelmeszesedés is.

Olyan szakemberekkel dolgozunk, akik kiemelkedő eredményességűek és nagy tapasztalattal rendelkeznek az epilepszia és daganatos betegségek kezelésében is.Komplex rehabilitációt kínálunk a diagnosztikától a végleges gyógyulásig.

Amennyiben szeretne bejelentkezni, kérni fogjuk Öntől az orvosi dokumentációját. Ezt elküldheti nekünk postai úton és elektronikus formában is. Csak ennek birtokában van módunk időpontot egyeztetni Önnel.

A paleo-ketogén étrend alkalmazásával számos krónikus belgyógyászati betegség véglegesen meggyógyítható. A daganatos betegségek esetében pedig olyan lehetőség nyílik meg a betegek előtt, ami a hagyományos daganatkezelés mellett nem.

Nemzetközi megítélés szerint is mi vagyunk az egyetlen orvos-kutató csapat az orvoslásban, amely a táplálkozásintervenció módszerével látványos és életmentő eredményeket tudunk elérni, gyógyíthatatlannak gondolt betegségekben. Ugyanakkor a mi szakértelmünk csak és kizárólag az Ön következetes és mindenre kiterjedő együttműködésével párosulva vezethet eredményre. Mi szeretünk tökéletes és hatékony munkát végezni ezért:

Pácienseink gyógyítását a minél tökéletesebb eredmény érdekében csak 2 hetes orvosi és étrendi követéses program keretében vállaljuk. A program díja magában foglalja az első orvosi vizit, a kéthetes étrendi követés (étrendi tanácsadónkkal, mintaétrenddel és segítő anyagokkal), valamint a folyamatot lezáró kontroll vizit díját is. Az első és a kontroll vizit történhet személyesen és skype formában is. A 2 hetes követés során munkatársunk telefonon, skype-on illetve emailben állnak a páciensek rendelkezésére. A díjat minden esetben még az első vizit előtt kérjük befizetni, díjbekérő ellenében.

A teljes program (első konzultáció, 2 hetes követés, és záró konzultáció) díja 77.000 Ft.

Amennyiben bármilyen okból a kéthetes követés Önnek nem elég, további két hét követésben vehet részt, aminek díja: 30.000 Ft

Már meglévő pácienseinknek az online vagy személyes kontroll vizit díja: 15.000 Ft.

Konzultáció orvosoknak dietetikusoknak és más szakembereknek 2x 90 perc 120.000 Ft

Rehabilitációs ellátásunk során a napi díj 65.000 Ft, mely tartalmazza a hotelszolgáltatást, a teljes ellátást és az orvosi költséget is.

Diagnosztikai vizsgálataink (MR, CT, ultrahang, másodvélemények) díja az ellátó intézménytől, az együttműködő orvostól is függ. Ezzel kapcsolatban esetileg tudjuk meghatározni díjainkat.

Magyarországon az Áteresztő Bél Szindróma (ÁBSZ) közvetlen mérését elsőként és jelenleg kizárólag a Paleomedicina Hungary végzi. Ennek díja 46.500 Ft, melyet minden esetben a tesztanyag kiküldése előtt kérjük átutalni kiállított számlánk ellenében a következő bankszámlaszámra: Paleomedicina Hungary, CIB Bank: 10700598­68451671­55700009



Címek: Budapest 1137 Carl Lutz rkp 29.

Kehidakustány 8784, Kossuth u. 62.

E-Mail: paleomedicina@gmail.com