NEM VÁRT FORDULAT, AMI ÚGY TŰNIK, ÚGY MARAD…AMERIKÁBAN

A születéskor várható élettartam csökkenő tendenciájának okai az Egyesült Államokban

A születéskor várható élettartam tekintetében az 2019-ben közzétett átfogó vizsgálat a szakembereket is meglepő eredményt hozott Amerikában.  Az 1900-as évek közepén, amikor ezeket a statisztikai adatokat gyűjteni kezdték, azt vetítették előre, hogy a növekedés legalább 100 évig töretlen lesz ebben a jóléti államban. Sokáig úgy tűnt, hogy a jóslat helyesnek bizonyul, mígnem tavaly az AMA /American Medical Assosiation/ megjelentette annak az átfogó és alapos vizsgálatnak az eredményét, ami egyértelműen és világosan tárja elénk a valós adatokat.

A kutatás az 1959-2017-ig tartó időszak eredményeit mutatja. 1999-től az adatok kiegészültek a halálokokkal is. Ezek tükrében az adatok sokkal kevésbé szárazak, kimondottan érdekesek és nagyon tanulságosak.

1959 és 2017 között a születéskor várható élettartam 69.9 évről 78.9 évre nőtt. A látványos és biztató emelkedés azonban 2010-ben stagnálni kezdett, majd 2014-től csökkenő tendenciát mutat. Az adatok utolsó éve 2017, hisz ilyen tömegű adat feldolgozása nem hozhat naprakész eredményeket. A két éves ‘gap’ ennek tudható be. Az ilyen hatalmas mintán végzett statisztikai adatok ritkán változnak a széljárás szerint, ezért bátran megkockáztathatjuk a kijelentést, hogy nagy valószínűséggel ez a negatív folyamat azóta is tart.

Az elemzések során különös figyelmet kapott a középkorúak /25-64 év/ halálozási mutatóinak változása. A betegségspecifikus halálozási ráta emelkedése már az 1990-es években elkezdődött ebben a korosztályban, ami 2010-től már egyértelműen megmutatkozott az össz halálozások számának emelkedésében is. Érdemes odafigyelni arra a tényre, hogy a középkorosztályban nőtt a betegségspecifikus halálozás ilyen nagy mértékben. Ugyanis a két szélső korosztályban a halálozási ráta jelentősen csökkent az előző évekhez képest. A csecsemőhalálozás és az időskori halálozás is javult a technika fejlődésének köszönhetően.

— A csecsemőhalálozás 1999-2017 között 736.0 halál/100.000-ről 567/100.000-re
— A gyermekkori /1-14 év/ halálozás 22.9/100.000-ről 16.5/100.000-re ,
— Az időskori /65-84 év/ halálozás  ugyanezen időszakban 3774/100.000-ről 2875/100.000-re csökkent.

Ezek az adatok érdekesnek bizonyulnak abban a tekintetben is, hogy Amerika elvesztette a biztos vezető szerepét a várható élettartam növekedésének “versenyében”. A csökkenés csak az utolsó 3 évben mutatkozott, de ennek voltak előjelei. Az 1980-as években már csökkent az előny a többi fejlett állammal szemben. Míg azokban a fokozatos emelkedés tovább tartott, Amerikában a folyamat lelassult, majd stagnált 3 évig és aztán 2014-től csökkenni kezdett annak ellenére, hogy hatalmas összegeket pumpáltak az egészségügybe. A csökkenés a férfiaknál jelentősebb, 0,4 év. A nőknél 0,2 év.

Mi az oka ennek a tendenciának? Mi vezetett a születéskor várható élettartam csökkenéséhez?

A legfőbb befolyásoló faktornak a következőeket tartják a fiatal és középkorúak halálozási arányát megnövelő:

1. Drog túladagolást
2. Öngyilkosságot
3. Szervrendszeri, szervi betegségeket

Ezen három fő tényező közül az első, a drog túladagolás kérdése nagyon meglepő.  1999-2017 között a statisztika szerint 5X-ösére emelkedett a drog túladagolásban meghaltak száma. 6.7/100.000-ről 32,5/100.000 halálesetre évente.

Az öngyilkosságok száma kissé növekedett. 13.4-ről 18.6/100.000-re.

Míg a drog túladagolás és az öngyilkosságok nem tartoznak közvetlenül az orvosi tevékenységhez, a harmadik, a statisztikát erősen rontó tényező, a szervi megbetegedések számának jelentős emelkedése, annál inkább.

Néhány nagyon  szembetűnő, a mindennapokban kikerülhetetlen  gyakorlati tény mellett azonban ne menjünk el gondolkozás nélkül!

Ezek
— a droghasználatból eredő halálozások számának nagyarányú növekedése,
— a dohányzási szokások megváltozása 
— és az elhízottság kérdésköre az Egyesült Államokban.

1. KÁBÍTÓSZER FOGYASZTÁS

Úgy találták, hogy a  születéskor várható élettartamra a kábítószer használatból eredő halálozás van a legrosszabb hatással az utóbbi években. Azt gondolom, hogy a droghasználatból eredő halálozás nem növekedhetett annyit, hogy megfordítsa a várható élettartam növekedését.

Maga a kábítószer használat nem növekedett ilyen jelentősen az elmúlt időszakban, hanem inkább arról lehet szó, hogy máshogyan sorolják be. Más halálokok közül kitették statisztikailag, és külön besorolást kapott.

Ugyanakkor a védekezés, a megelőzés, a büntetés, a maffiák megnyirbált szerepe, a drogokkal való foglalkozás, az intenzív ellátás fejlődése, stb, inkább csökkenthette Amerikában a drogfogyasztásból eredő halálozást, mint növelte. 

2. DOHÁNYZÁSI SZOKÁSOK

A másik tényező, amiről bár tesz említést a cikk, mégsem kap elég nagy jelentőséget, az a dohányzás csökkenésének kérdése. Felmerül bennem a kérdés, hogy a dohányzás nagyarányú csökkenése miért nem jelenik meg a várható élettartamot növelő tényezők között? Vajon hogy nem jelentkezik a vizsgált statisztikai adatokban javító hatással az a nagyon szembetűnő tény, hogy más fejlett országokhoz hasonlóan Amerikában is jelentősen megváltoztak a dohányzási szokások? A közterületeken, közhelyeken, munkahelyeken, éttermekben, repülőtereken, rendezvényeken….gyakorlatilag már szinte mindenhol tilos a dohányzás. Az utcán is csak egészen elvétve lehet találkozni dohányzó emberrel. Ez olyan nagy arányú változás, aminek meg kellene mutatkozni, mint a statisztikát pozitívan befolyásoló tényező.

Kétségtelen, hogy a dohányzásellenes kampány nagy hatású. Mindenhol sokkal-sokkal kevesebben dohányoznak. Amerikában is kinézik azokat, akik az utcán rágyújtanak. A nagymértékben csökkenő dohányzásnak meg kellene jelennie a statisztikákban. Nem sok év múlva, ahogy jósolják, hanem már azóta is bőven.

Ha ezt a két faktort figyelembe vennénk, akkor mindkettő javítaná a várható élettartamot. Az viszont évek óta csökken. Azt gondolom, hogy kell lennie egy komoly tényezőnek, ami a csökkenést eredményezi.
    

3. ELHÍZÁS, KRÓNIKUS BELGYÓGYÁSZATI BETEGSÉGEK

    A cikk említi a szervi betegségeket és az elhízást, mint a statisztikát negatívan befolyásoló tényezőket, de ezek nem kapnak elég hangsúlyt véleményem szerint. Ugyanakkor, egészen nyilvánvaló, hogy ezek a legvalószínűbb okai a várható élettartam csökkenésének.

A felsorolás kiemeli a következő halálokokat:

— Krónikus májbetegségek és a cirrhosis /41%-os emelkedés/
— Hypertensio /79%-os emelkedés/
— Obesitas /114%-os emelkedés/

A kiemelteken kívül a felsorolásban szerepelnek még a:

— keringési és légzőrendszer krónikus megbetegtedései
— stroke
— diabetes
— Alzheimer-kór és egyéb degenerativ neurologiai betegségek.
— HIV fertőzés és az AIDS

A krónikus belgyógyászati megbetegedések, amit civilizációs betegségeknek is hívnak, mind a helytelen táplálkozásra vezethetőek vissza. A helytelen táplálkozás lesz a legjelentősebb ok és tényező abban, hogy a születéskor várható élettartam csökkenő tendenciát mutat az utóbbi években az Egyesült Államokban. Nem is kell messzebbre menni a bizonyítékért, mint hogy a világ egyik legelhízottabb nemzete az USA. 

Eredeti cikk: Woolf SH, Schoomaker H. Life Expectancy and Mortality Rates in the United States, 1959-2017. JAMA. 2019 Nov 26;322(20):1996-2016.

A cikk szerzője: dr. Horváth Réka, táplálkozásterápiás orvos

Kapcsolódó cikk: Megállt a születéskor várható élettartam 20 éve tartó növekedése

2020-05-01