Ha lehet hinni az 20. század fordulóján készült tudományos munkáknak, és miért ne lehetne, akkor az illető magyar volt.

De ne szaladjunk ennyire előre. A mindennapi élet beszélgetéseiben, de a tudományos életben is gyakran esik szó az ember lehetséges maximális életkoráról. Sok véleményt hallhatunk és erőteljesen elterjedt az a vélemény, hogy nagyjából 120 év a genetikailag kódolt élettartamunk. Megjegyzem ez Mózes életkora. Ha átböngésszük a régi Természettudományi Közlönyöket, akkor ezzel kapcsolatban is érdekes dolgokat találunk. Az adatok megbízhatósága sok esetben természetesen kétséges, de mégis lehetséges támpontnak tekinthető. Ennek megfelelően a mózesi kort megélők száma nem volt olyan ritka a középkori Magyarországon. Nőket, férfiakat vegyesen találunk 120 éves életkor környékén. Közös jellemvonás, hogy döntően falun laktak, nem éltek az élvezeti szerekkel, mint a dohány és a szeszes ital. Sokat dolgoztak és jellemző volt, hogy egy-két, a pestisből meggyógyult ember kivételével, soha nem voltak betegek. Ami pedig nekünk most egészen meglepő lehet, döntően férfiak voltak. A feljegyzések szerint végelgyengülésben haltak meg, teljes szellemi épségben, és szemüveg nélkül is kiválóan láttak.

A korabeli tudományos feljegyzések szerint a következő személyek voltak Európa legidősebb emberei (immár) az utolsó 1100 évben:
A lista 3. helyén egy angol Jenkins nevű halász áll, aki 169 évet élt meg.
A 2. helyen egy Kentingern nevű skóciai szerepel, a maga 180 éves korával.
Az 1. helyezett, azaz az eddigi legmagasabb kort megélt európai, pedig a korabeli feljegyzések és népszámlálási adatok szerint egy magyar férfi, Zart Péter volt, aki 1539-ben született és 1724-ben halt meg Nagy-Kövéres faluban. Azaz halálakor 185 éves volt. Görög-keleti vallású volt és utolsó életéveiben biztosan koldult.

Pásztor és a delelő gulya

Népmesének mindenesetre nehéz gondolni, hiszen tudományos folyóiratokban írtak róla, mely persze nem azt jelenti, hogy valós, csak azt, hogy némi hitelt lehet adni neki. Jómagam több forrásban is megtaláltam ezeket az adatokat, többek között itt: http://epa.oszk.hu/02100/02181/00346/pdf/EPA02181_Termeszettudomanyi_kozlony_1898_362-368.pdf  Ez a linkelt könyv az 1898-as Természettudományi Közlöny. De az adatok említésre kerülnek “Az ember” című, hasonló korú, az ember életmódjával tudományos igénnyel foglalkozó műben, aminek pontos kiadási dátumát nem tudtuk megállapítani. Éveket nyilván lehet egy ilyen histórikus feldolgozásban tévedni. Évtizedeket azonban már nehéz. A korai egyházi nyilvántartások, amiken ezek az adatok alapulnak, egészen pontosak voltak.

Íme egy sokat elmondó idézet az 1898-as közlönyből:
“Bars Vármegyében, melyet a régi magyarok kies fekvése és termékeny földje miatt, továbbá mert itt minden időben igen hosszú életű emberek találkoztak, Kis-Betlehennek is hivtak, Kis- Salló nevű faluban 1755-ben élt még egy ember, a ki 1630-ban született és így már akkor 125 esztendős volt. Az ember neve B e r k a (Berthold). »Tóth nemzetből való, középszerű, erős test alkotású, szüntelen friss, vidám és jó kedvű volt. Télenn nyáronn a szőllőjében lakott, mely egy kis órányira volt a falutól, ezt egész haláláig tulajdon kezével mívelgette, ennek és egy kis gyümöltsösnek, mellyet maga ültetett, jövedelméből élt. Éjszakai tanyája télben a’ pintze, nyáron pedig a’ külső gádorja volt. Elesége állott húsból, zöldségből és gyümöltsből, itala vízből és tsiger borból. A szép nyári estvékenn ősz ve gyűltek körülötte a falubéli fiatalok és áhitatossan hallgatták, ha az öreg a Török járásról, a Kurutzokról, a Rákotzi és Tököly hadairól s egyéb régi történetekről beszélgetet.”

Régi pincesor

Hogy valójában mi az ember számára az elérhető leghosszabb életkor, nem tudjuk. Korábbi adatokból csak részben indulhatunk ki, hiszen nincsenek kétséget kizáró adatok. Az biztosnak tűnik, hogy az újszülött, csecsemő és gyermekhalandóság igen magas volt. A háborúkba inkább a fiatalok mentek, gyakran voltak fegyveres összecsapások, és a járványok is komolyan tizedelték az emberiséget. Azaz az átlag életkorból nem indulhatunk ki. Ezért is komolytalanok például azok az ellenérvek, amelyek az átlagéletkor miatt támadják a paleolit táplálkozást. Mindenesetre az is biztos, hogy a táplálkozásnak kulcsszerepe van a hosszú életben. Egészségesen kell táplálkozni. Egyre biztosabban állíthatjuk, hogy ez az egészséges táplálkozás, a paleo-ketogén étrend.

A cikk szerzője: dr. Tóth Csaba
Orvos, háziorvos, 20-éves belgyógyász és intenzív terápiás gyakorlattal, a Paleomedicina társalapítója, a Paleolit orvoslás című könyv szerzője 

A Paleomedicina munkacsoport kizárólag tudományos alapon végzi a tevékenységét. Semmilyen természetgyógyászati módszert nem használunk, ezektől elhatárolódunk. A Paleomedicina által képviselt irányzat, az evolúciós orvoslás, a valódi tudomány része. Nemzetközi orvosi szakfolyóiratokban megjelent közleményeinket itt olvashatják.

2016-12-28