Bizonyos kutatások eredményei érzelmeket és érdekeket sérthetnek. Ez utóbbiak főleg kereskedelmi érdekek. Egy kutatónak viszont kötelessége a tudományos igazság feltárása. És ha már annak birtokában van, erkölcsi kötelessége azt nyilvánossá is tenni. Minket, kutatókat az igazság feltárásában az érzelmek és érdekek nem befolyásolhatnak.
Egészen biztos, hogy ezzel a cikkünkkel megrökönyödést váltunk ki. Sokan fognak újra a „szívükhöz” kapni, de fel kell tennünk a kérdést hogy:
Jó ötlet a gyermekeinkkel gyógyfürdőbe és aquaparkokba járni?
A válasz röviden annyi, hogy nem biztos.
Nemrég ment körbe a sajtóban egy vizsgálati eredmény, miszerint a Balaton vizében 71-féle gyógyszermaradványt sikerült azonosítani. "Ezek azonban olyan kis mennyiségűek, hogy nem kell tartani attól, hogy az egészségünkre negatív hatást gyakorolnának" - mondta ezt egy szakember. Noha nem feltétlenül ártalmas minden vegyület, a dolog azért némileg nyugtalanító. A Balatonban jelentősen felhígulnak ezek a vegyületek a nagy víztömeg miatt, de az is tény, hogy egészen kis mennyiségek is jelenthetnek adott esetben problémát. Arról keveset tudni, hogy a szóban forgó anyagok lebomlanak vagy felhalmozódnak-e a Balaton iszapjában vagy akár a táplálékláncban. Abban sem vagyok biztos, hogy erre a kérdésre a gyógyszergyártók tudnak-e válaszolni. Vajon felmérhető-e az ökológiai kár?
Megpróbáltam utánajárni a tényeknek. A vizsgálatot publikált tanulmány formájában nem találtam meg, de az előadás szerzőire rákeresve, érdekes tanulmányokra bukkantam. Maász Gábor a Balatoni Limnológiai Intézet kutatójának nevéhez olyan vizsgálatok kötődnek, különösen egy 2019-es tanulmány, amelyek még nagyobb érdeklődésre tarthatnának számot, mégsem számolt be róluk tudtommal egyetlen hazai lap vagy televíziós hír sem.
Feltétlen említést érdemel az a 2019-es tanulmány, amely a budapesti termálfürdők használt és felszíni vizekbe elvezetett gyógyvizében 111 gyógyszer és egyéb hatóanyag, például koffein és kábítószerek jelenlétét és mennyiségét vizsgálta folyadékkromatográfia és tömegspektrográfia segítségével. Aki magával a vizsgálat módszertanával és a részletekkel kapcsolatban szeretne többet tudni, ajánljuk az eredeti cikk tanulmányozását. Az eredmény döbbenetes.
A vizsgálat a termálfürdői vizek környezetszennyezési kockázatát igyekezett felderíteni. Kifejezetten a humán kockázattal nem foglalkoztak. De mi megtehetjük ezt. Mi több, az eredményeket látva meg kell tennünk. Nos nézzük, az átlagemberek számára mit mutatnak a vizsgálat eredményei.
Kezdjük azzal, hogy a keresett hatóanyagok a gyógyszerek aktív komponenseire irányultak. Tehát nem a szervezetben már lebomlott és úgy kijutott anyagokra, hanem a gyógyszerek aktívan ható komponenseire irányult a kutatás.
A gyógyfürdők vizeiben rengeteg aktív hatóanyagot találtak. Olyan vizekről beszélünk, amelyek közvetlenül érintkeznek a fürdőzők bőrével, de akár a száj és szem nyálkahártyájával. Különösen igaz ez a gyerekekre, hiszen ők gyakran bele is kóstolnak a vízbe, lebuknak a víz alá, így a szemük közvetlenül is kapcsolatba kerül ezekkel a hatóanyagokkal.
A vizsgálat a következő anyagok jelenlétét igazolta ezekben a fürdővizekben:
Ábra: a tudományos közleményből: a gyógyfürdők vizeiben megtalált gyógyszerhatóanyagok pontos neve és mennyisége.
A megtalált gyógyszerek sok mintában és egészségügyi szempontból nem elhanyagolható koncentrációban fordultak elő. Megítélésem szerint az ezekkel való találkozás nem lehet semleges. Sajnos nincsenek egyértelmű információink arról, hogy ezek a gyógyszerek milyen mértékben szívódhatnak fel a bőrön keresztül. Ami biztos, hogy a bőr alapmembránjának áteresztő képessége bizonyos betegségek kapcsán jelentősen fokozódik vagyis a membrán nem látja el teljes mértékben a határoló funkcióját. Ilyen betegek az allergiások és autoimmun betegek, de például a méh- vagy darázscsípésre allergiások is komolyabb kockázatoknak vannak kitéve. Ide sorolhatjuk továbbá a laktóz- és gluténérzékenyeket is. A Debreceni Orvostudományi Egyetem Alkalmazott Kémiai Tanszékén működő laboratóriumunkban ezt a jelenséget (az Áteresztő Bél Szindrómát) vizsgáljuk, ezért elmondható, hogy ezekre a kérdésre való rálátásunk talán szélesebb egy átlag kutatóénál. Kijelenthetjük, hogy az ezekkel a hatóanyagokkal történő érintkezés a bőr, a száj nyálkahártyáján vagy a szem külső hártyáján keresztül biztosan nem kockázatmentes. Azt is egyértelműen kijelenthetjük, hogy ezek a hatóanyagok akár minimális koncentrációban is kiválthatnak nem kívánt reakciót.
Természetesen kizárható, hogy ezek a gyógyszerhatóanyagok magából a termálvíz forrásából származnának. Ezek az anyagok egyetlen helyről származhatnak, ez pedig az emberek vizelete. Igen. Bár senki nem beszél róla, és nyilván nem is dicsekedik vele, de úgy tűnik, sokan elvégzik a dolgukat a medencékben. A vizelet pedig gyógyszert szedők esetében tele lesz gyógyszerhatóanyaggal és az azok metabolitjaival. Ez aztán belekerül a fürdők medencéibe. Hát ez van.
Magyarországon, ahol a gyógyfürdőknek hatalmas kultusza alakult ki, nehéz mit kezdeni ezzel az információval, de nem mondhatok mást, minthogy nem szívesen mennék gyógyfürdőbe, de ami még biztosabb, egyetlen gyereket sem szabad ilyen intézménybe engedni.
Válasszuk inkább a természetes vizeket, ahol az ilyen tömegű gyógyszermaradványokkal történő találkozásnak, ha nem is kizárt, de kisebb az esélye. Legalább is addig, amíg nem lesz megnyugtató megoldás.
Az eredeti tudományos vizsgálatot ugyan Budapesten folytatták, de nincs okunk feltételezni, hogy a vidéki gyógyfürdőkben alapvetően más lenne a helyzet. Talán a kokain és más kábítószer maradványok előfordulása Budapesten sokkal nagyobb mint vidéken, de a többi hormonnak, idegrendszeri gyógyszernek az előfordulása egészen biztos, hogy nem kisebb. És persze a gyógyszerek gyorsan cserélődnek a medencékben, de marad kellő idő találkozni velük.
Megoldás lehet, hogy a fürdővizeket rutinszerű tesztelik a leggyakoribb gyógyszermaradványokra, illetve annak tudatosítása a fürdővendégekben, például ezen maradványok számának és mennyiségének feltüntetésével a medencék bejáratánál, hogy a medencébe pisilés milyen egészségügyi veszélynek tehetik ki a többi fürdőzőt. Annak érdekében, hogy elkerülhessük azt, hogy ezek a vizek gyógyítás helyett még inkább megbetegítsenek. Persze lehetne találni ötletesebb megoldást is.
De mi lenne, ha egész egyszerűen nem a medencében végeznénk el a dolgunkat?
dr. Tóth Csaba
A képek forrása: pixabay
2020-06-01