Inkább henteshez! Az állati belsőségekben, legelő állatok vörös húsában, zsírjában található vitaminok jobban hasznosulnak mint a zöldségekben, gyümölcsökben lévő társaik. Ha döntően szénhidrátokat eszik (kenyér, tej, tésztafélék, zöldségek, gyümölcsök, burgonya, kristálycukor, fast food kaják), csak rásegít a megbetegítő vírusok, baktériumok fertőzőképességére.

A „szezon” kellős közepén vagyunk, ilyenkor a patikákban jóval hosszabbak a sorok. A vény nélkül kapható szerek forgalma megugrik. Mi magyarok sem különbözünk másoktól, esküszünk a C-vitaminra, a kamillateára, és még ki tudja mire. Mi sem természetesebb, hisz az orvosi tanácsok no és a médiában hallható, látható reklámok erre buzdítanak bennünket.

A valóság azonban az, hogy ezek semmit nem érnek. Erről tanúskodik jó pár vizsgálat és tanulmány.  A gyógyszertárakban forgalmazott, szabadon vásárolható szerek nem gyorsítják meg a gyógyulást, és nem segítenek a betegség legyőzésében. Maximum pár tünetet enyhítenek. 

A vírusok és baktériumok zöme szénhidrátokat használ a szaporodásához. Immunrendszerünk pedig sokat veszít hatékonyságából, ha mi is szénhidrátokat eszünk. A kettő eredője, hogy a sok szénhidrátot fogyasztó emberek, gyakrabban betegednek meg náthában és felső légúti betegségekben.

Az immunrendszer működésére elég két példa, hogy érthessük, milyen problémák adódnak, ha táplálkozásunk szénhidrát alapú:

• A C-vitamin sok cukor jelenlétében nem tud az immunsejtjeinkbe jutni.

• A szintén nagyon fontos D-vitamin inaktív formában van jelen szervezetünkben. Amikor „szükségünk” van rá, a vesékben, májban, nyirokcsomókban aktív formává alakul. Ha sok cukor, főleg gyümölcscukor (fruktóz) van a szervezetünkben, akkor a D-vitamin aktív formává történő alakítása, akadályba ütközik. Ez hátráltatja az immunrendszer hatékony működését.

Valójában a náthák és enyhébb fertőzések jelentős része magától is elmúlna. De mit telhetünk, ha szeretnénk megelőzni ezeket a problémákat?

1. Kristálycukor helyett használjunk mézet

2. Kerüljük a tejtermékeket

3. A gyümölcsfogyasztásnak is van egészséges határa, ez nagyjából napi maximum 1 almányi mennyiség

4. Együnk minél több állati belsőséget, például borjúmájat, vesevelőt, velős rántottát

5. Fogyasszunk rendszeresen állati zsírokat, szalonnát (a gyerekek ezt is kifejezetten kedvelik), tepertőt, házikolbászt

6. Együnk legalább hetente két alkalommal értékes vöröshúsokat, leginkább a legelő állatok húsát, marhát, borjút, kecskét, bárányt

Bartolomeo Passerotti, The Butcher's Shop 1580-as évek

Ha kevesebb cukrot, szénhidrátot eszünk, több jó minőségű vöröshúst, állati zsiradékot, állati belsőségeket, akkor:

• nem etetjük kórokozóinkat

• immunrendszerünk sejtjei megfelelő mennyiségű elengedhetetlen vitaminhoz és ásványi anyaghoz, mikroelemhez jutnak.

Ezeket nem lehet mesterséges készítményekből, gyógyszertárakból, hatékonyan pótolni. Szóval keressenek maguknak egy jó hentesüzletet, módjával a zöldséggel és gyümölccsel, és máris nagyobb az esélyük, hogy ne legyenek betegek vagy, ha már megbetegedtek,  könnyebben átvészeljék.

És persze tudjuk, hogy ez mindennek az ellenkezője, amit eddig hallott a nátha megelőzéséről és gyógyításáról.

A paleo-ketogén étrend kiegészítők nélkül, biztosítja germekek és felnőttel részére is a vitamin, ásványi anyag és mikroelem szükségletet. Szénhidrát tartalma minimális. Immunrendszerünk kiválóan működik, ha ezt a táplálkozási formát választjuk.

A cikk szerzője: dr. Tóth Csaba
Orvos, háziorvos, 20-éves belgyógyász és intenzív terápiás gyakorlattal, a Paleomedicina munkatársa, a Paleolit orvoslás című könyv szerzője 

A Paleomedicina munkacsoport kizárólag tudományos alapon végzi a tevékenységét. Semmilyen természetgyógyászati módszert nem használunk, ezektől elhatárolódunk. A Paleomedicina által képviselt irányzat, az evolúciós orvoslás, a valódi tudomány része. Nemzetközi orvosi szakfolyóiratokban megjelent közleményeinket itt olvashatják.