Sok élvezeti szerünk van, de míg az alkoholról, dohányzásról a szénhidrátokról és főleg a kábító és bódító szerekről hivatalosan is elismert, hogy rombolja az egészségünket, addig a kávé töretlenül őrzi pozícióját. Kellemes az illata, társadalmi és szociális események, de egy egyszerű otthoni étkezés során is, elmaradhatatlan tartozéka az életünknek. Van, aki napi egy kávét iszik, van, aki több bögrével is, és ez nem mindig csak nemzeti kultúra kérdése. A médiumok szeretik, hisz tuti kattintás egy kávéról szóló cikk. Én nem ezért írom (sic).
Ha valaki a kávé eredetével, termesztésével és feldolgozásával vagy fogyasztói szokásokkal kapcsolatos információkat keresne, javaslom a Google keresést. A cikkben kizárólag az egészségünkre gyakorolt hatásával foglalkozom, a gasztronómiai oldalával nem. Most pedig nézzük a realitást. Nem azt, amit hallani szeretnénk, hogy alátámasszuk, miért jó a függőségünk és nem azt, amit a kávékereskedők érdeke diktál.
A kávé hatásával kapcsolatban akár egy napon belül, akár egy azon sajtótermékben, teljesen különböző megnyilvánulások olvashatók vagy hallhatók. Reggel hallhatod, hogy három kávé javítja a memóriát, este, hogy óvatosan mert elősegíti a demencia kialakulását. A kedvencem, hogy svéd kutatók szerint a női mell nagysága és a kávéfogyasztás között kapcsolat van. Mégpedig 3 kávé fogyasztása már zsugorítja a melleket, de javítja a rák kockázatát. Ez rossz hír a nőknek, hiszen vagy jó memória, vagy a mellek zsugorodnak, de legalább nem lesz belőle melldaganat. Na de félre a tréfával.
Botanikai szempontból a kávé nem bab. A bab kifejezést nyilván még a kezdetek kezdetén kezdték alkalmazni, de a kávé valójában egy gyümölcs. Az ebben lévő magot használja az ember, mint élvezeti cikket, különböző előkészítő folyamatok végén.
A kávét, ha a ránk gyakorolt hatását szeretnénk látni, toxikológiai szempontból kell megközelíteni. Természetesen ennek első eleme minden esetben a koffein. A koffein egy nagy méretű kémiai molekula, amely szintézise azért zajlik le a növényben, mert mint növény a kávé sem szeretné, ha a rovarok és növényevők elpusztítanák őt és idő előtt megegyék a gyümölcsét. A koffein és a teobromin, ami a koffein szintézis utolsó előtti metabolitja, nagy mennyiségben van a növényben, de a teacserjében is. A teában egyébként kétszer annyi koffein van, mint a kávéban. De értelemszerűen ezek az anyagok benne vannak a csokoládéban és kakaóban is. Tehát a koffein egy méreganyag, ami a rovarokra akár halálos veszélyt is jelenthet, mi több a teobromin néhány emlősfaj esetében is halálos mérgezést okoz. A koffein egy rovarölő anyag, amit a kávé termel a védelme érdekében.
A koffeinnel számos vizsgálat készült. Az eredmények nem egységesek. Nem is untatnék ezzel senkit, hiszen a kávé kapcsán valóban rengeteg ellentmondó tudományos vizsgálat született. Ezekkel a vizsgálatokkal azonban van két nagyon nagy probléma.
Fentiek alapján, pedig még csak az elején járunk, de mindjárt kijelenthetjük, hogy jelenleg egyetlen olyan orvosi tanulmány sincs, ami a kávé hatását érdemben vizsgálni tudta volna, így a következtetések sem hitelesek. Ez az oka annak, hogy rengeteg megállapítás és következtetés hangzik el, ami ellentmond egymásnak. Ezek a tanulmányok és a belőlük származó gyakorlati következtetések mind mehetnek a képzeletbeli tudományos papírkosárba.
A koffeinen a kávéban lévő anyagok az ital elkészítése során általában megváltoznak. Hő hatására megváltozik a szerkezetük. Kivéve a koffeinét. A koffein egy termostabil molekula. Csak akkor semmisül meg, ha a kávészem szenesedik és elég. A kávé készítés során nem változik a molekulaszerkezete. A többi molekula változásának az eredménye a kávé aromája és íze. A föld szagát a benzin szagát adó molekulák is megtalálhatók a kávéban és ahogy említettem már, még minimum 788.
A kép forrása: https://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/teazo/kave/kave2.html
A kávéban különböző savak is megtalálhatók. Ezek a főzés során kisebb molekulákra eshetnek, de még elég sok marad belőlük.
A fentiek miatt nagyon fontos a kávé pörkölése, az elkészítésének hőmérséklete, a nyomás és az az idő, amely alatt elkészítjük a kávét. A legjobb kávé alapanyagból is förtelmes kávét lehet készíteni.
Ha a koffeint tekintjük, akkor a hatása összegezhető viszonylag egyszerűen. A koffein növeli a pulzusszámot, kismértékben a vérnyomást, de csak 3-5 Hgmm-rel. Növeli a szív perctérfogatát, növeli a diurézist, azaz a vizelet mennyiségét és izgatja a központi idegrendszert. Utóbbit inkább úgy érhetjük jobban, ha azt mondjuk, hogy gátolja a gátló mechanizmusokat, blokkolja azokat, így a serkentő mechanizmusok kerülnek túlsúlyba. Azaz kifejezett hatással van a neurotranszmitterek működésére. Ez abból adódik, hogy kémiai szerkezete hasonlít az adenozin nevű transzmiterre, a sejtekhez kapcsolódni tud, ahova az adenozin kapcsolódna.
A kávéval kapcsolatos legtöbb kérdés a vérnyomást befolyásoló hatása miatt teszik fel. Lehet-e kávét inni magas vérnyomás esetén. Másképpen emeli-e a kávé a vérnyomást? Hogy miért maradt a kollektív tudatunkban és azt az orvoslás miért hagyta ránk, nem tudjuk, de mostanra biztosan állíthatjuk, hogy a kávé döntően a koffein révén az erek jelentős részének átmerőjét növeli, azaz csökkenti a vérnyomást (sic). A kávénak semmi köze a magas vérnyomás kialakulásához és annak fenntartásához, még pár csésze kávé sem okoz vérnyomás emelkedést.
Szintén gyakori megállapítás, hogy a kávé gyomorégést okoz. Valójában ezekben a vizsgálatokban nem vizsgálták, hogy az adott alany milyen táplálkozást folytat. A gyomorégést és refluxot a kávé nem idézi elő, azt a párhuzamosan fogyasztott gabonafélék, tejtermékek és egyéb szénhidrátok generálják. Többek között a kávéba tett nagy mennyiségű cukor vagy méz. Közel 10 éves megfigyelésünk, hogy paleo-ketogén étrend mellett nem fordul elő gyomorégés kávé fogyasztása mellett.
Itt jegyzem meg, hogy a kávéval készült tudományos közlemények többsége kérdőívek alapján történik. Leggyakrabban a kérdőívet kitöltő személy szubjektív véleménye alapján. A háttérben nincsenek mérések és fizikai vizsgálatok. Ha ezt hozzáadjuk a már fentebb említett kritikához, akkor ismételten megállapíthatjuk, hogy egyetlen tanulmány sem tekinthető hitelesnek. Arról nem is beszélve, hogy lehetetlen két egyforma kávét főzni, amiben a kémiai anyagok ugyanolyan kombinációban vannak jelen.
A kávé kémiai összetétele:
Könnyen belátható, hogy egy kisebb vegyi üzem termékeit fel tudjuk sorolni, amikor a kávéról beszélünk. Az is könnyen belátható, hogy ezeknek az anyagoknak hatása van a szervezetünkre.
Térjünk rá arra, ami alapvetően meghatározza, hogy a kávé fogyasztás egészséges-e vagy nem.
A közel 10 éves táplálkozásintervenciós tapasztalatunk azt mutatja, hogy paleo-ketogén étrend mellett, ami hús/zsír alapú táplálkozást jelent, gyakran jelentkeznek pácienseinknél olyan panaszok, amelyek a kávé elhagyásával elmúlnak. Fáradékonyság, gombóc érzés a torokban, különböző helyen megjelenő zsibbadásérzés, a vádlik görcse, izomfájdalmak, a látás élességének megváltozása, ekcéma megjelenése a fejbőrön és a kézháton, derékfájdalom, az arc felpuffadása, papulaszerű kiütések a háton (autoimmun csomók), arcon és nyakon, hasmenés stb. A derék és izomfájdalmak oka az úgynevezett rabdimiolizis, ami az izomsejtek szétesését jelenti autoimmun folyamat következtében. Ez egyébként a kávé legdurvább hatása.
Ezek mind olyan panaszok, amelyeket egyértelműen a kávéfogyasztáshoz tudtunk kötni. Persze nem minden esetben specifikusak.
A kávé kémiai anyagai kis mennyiségben is fokozzák a bélben lévő természetes biológiai membrán áteresztését, ami gyulladásos, allergiás és autoimmun folyamatok elindítója lehet. A következményes gyulladások például fáradságot okozhatnak. Ezek az elváltozások és folyamatok a laboratóriumi vizsgálatokból kiolvashatók.
Alább egy páciensünk béláteresztés vizsgálatát mutatjuk, amit a saját laboratóriumunkban mértünk. Az ábrán látható módon a kávé elhagyására a béláteresztés rendeződött. A páciens 3 éve paleo-ketogén étrendet folytat.
A kávéban lévő anyagok bizonyos tápanyagok felszívódását is gátolhatják. Ilyen például a vas. Számtalan esetben figyeltünk meg vashiányt, amely nem minden esetben vezetett el vérszegénységig ugyan, de jellegzetes megnyilvánulása volt a kávé fogyasztásának.
Vannak bizonyos betegségek, amelyek esetében a kávé fogyasztása kirívóan magas az anamnesztikus adataink alapján. Ezekben az esetekben a tea, kakaó és csokoládé fogyasztása valójában hasonló helyzetet teremthet mint a kávé. Ilyen probléma például a glioblastoma, ami az egyik leggyorsabban végzetessé váló daganat, a pajzsmirigy-alulműködés, a prosztata-megnagyobbodás, a slerosis multiplex és a derékfájdalmak is.
Természetesen a kávé esetében nem teljesen mindegy, hogy mennyit iszunk belőle és az sem, hogy milyen rendszeresen. A halálos adagot meginni nagyon nehéz. Az LD50, azaz az emberek felének halálos mérgezést okozó mennyiség kb. 1 csésze kávé/testsúly kg. Ennyit meginni nyilván nem könnyű.
Autoimmun és daganatos betegségben szenvedők esetében nem ajánljuk a kávé fogyasztását még igen kis mennyiségben sem. A gyógyult autoimmun betegek megpróbálkozhatnak vele, ha a béláteresztésük már rendeződött, de csak igen kis mennyiségben, naponta maximum 1 presszó kávé. Daganatos betegek jó, ha kerülik a további életük során.
Van egy réteg, mégpedig a terhes anyák csoportja, akiknek szintén nem ajánlott a kávé fogyasztása. A placenta ugyanolyan biológiai membránt alkot az anya és a magzat teste között, mint a bélben a bél üregét és a vért elválasztó membrán. A kávé a placenta membránjának áteresztését ugyanúgy negatívan befolyásolja mint a béláteresztést. Ez pedig hozzájárulhat a terhesség alatt kialakult kellemetlen problémákhoz, és nagyobb mennyiségű kávé, akár spontán vetélést is okozhat, akár teratogén hatása is lehet. Jobb nem kockáztatni.
Összegezve elmondhatjuk, hogy orvosi toxikológiai szempontból a kávé nem egészséges. Megváltoztatja a biológiai membránok működését, következményes gyulladásokat, allergiákat és autoimmun folyamatokat generálva. Ha valaki mégis kis mennyiségű kávé fogyasztása mellet dönt, az számíthat kellemetlen tünetek és hatások megjelenésére.
Van még egy dolog, amiről a kávé esetében beszélni kell. Az pedig a függőség. Sajnos a kávé fizikai és pszichés függőséget is okoz. Hasonlóan az alkoholhoz és a dohányzáshoz. A függőség legyőzhető, de kellemetlen heteket szerezhet nekünk és rendkívüli módon próbára teszi a kitartásunkat. Egyébként a 2010-ig a koffein függőség szerepelt a betegségek nemzetközi osztályozásában. Amikor kávét iszunk szervezetünkben megnövekszik sejtek membránjain lévő adenozin receptorok száma. A szervezet érzékeli, hogy valami elfoglalja az adenozin helyet és csökken a gátlás, ezért újabb receptorokat épít be a membránba. Mikor abbahagyjuk a kávét, hirtelen sok lesz ezekből a receptorokból és az adenozin túlműködik. Lelassulunk, fáradtak leszünk, aluszékonyság tör ránk. Ezek a kávéelvonás legrosszabb tünetei. Jó hír, hogy nem tart sokáig, pár napig maximum egy-két hétig. A fejfájás szintén gyakori elvonási tünet, ez a véredények összehúzódása miatt migrénes jellegű lehet. Ahogy mondani szokták, a függő ember gyenge, de szerencsére ez a kávé esetében gyorsan levetkőzhető élettani értelemben. A mozdulatok a kávé illata a szociális és társadalmi elfoglaltság azonban még hosszú ideig kísérthet, akár éveken keresztül is.
Orvosként nem mondhatok mást csak, amit a tények mutatnak. A kávé nem egészséges. Arra pedig, hogy mennyi ideig és milyen mennyiségben lehet büntetlenül inni, akár egészséges táplálkozás mellett is, egyelőre nem tudunk egyértelmű választ adni. Maradjon hát tabu, esetleg ritka élvezetnek különleges alkalmakon, tisztán vagy mézzel. Valódi kávéból valódi kávéfőzővel készült kávét érdemes inni.
dr. Tóth Csaba
Orvos-kutató, háziorvos, 20-éves belgyógyász és intenzív terápiás gyakorlattal, az ICMNI-Orvosi Rehabilitációs Centrum munkatársa, a Paleolit orvoslás című könyv szerzője
A Paleomedicina munkacsoport kizárólag tudományos alapon végzi a tevékenységét. Semmilyen természetgyógyászati módszert nem használunk, ezektől elhatárolódunk. A Paleomedicina által képviselt irányzat, az evolúciós orvoslás, a valódi tudomány része. Nemzetközi orvosi szakfolyóiratokban megjelent közleményeinket itt olvashatják.