E Mail: paleomedicina@gmail.com       Rehabilitáció: Kehidakustány
Kávé. A toxikológia és a táplálkozástudomány szemszögéből. Nézzük a realitást.
2020-05-21
Sok élvezeti szerünk van, de míg az alkoholról, dohányzásról

Gyermekkori kövérség vagy, ha úgy tetszik, elhízás
2020-05-03
Gyermekkori elhízás A probléma súlyos, de nem újkeletű. Sajnos

Csökken a születéskor várható élettartam az Egyesült Államokban
2020-05-01
NEM VÁRT FORDULAT, AMI ÚGY TŰNIK, ÚGY MARAD…AMERIKÁBAN     A

Az index már megint beletenyerelt egy indokolatlan félelemkeltésbe. Most a gyerekekre vizionál halált a Guardiannal együtt.
2020-04-27
Már megint riogat az index. Persze mástól veszi át a félelemre utazó

Koronavírus és a D-vitamin


A koronavírus-járvány körüli óriási médiafigyelem árnyékában érdemes megemlékezni egy másik járványról, ami sokkal csöndesebben, ám sokkal régebb óta, és még több országot érintve zajlik. Nehéz elképzelni ilyet? Ez a D-vitaminhiány járvány. Nem üres szójáték, a téma egyik legnagyobb kutatója, Michael Holick nevezte így a jelenséget még 2010-ben (Holick, 2010).

Amikor a koronavírus-járvány kezdődött, még keveset lehetett tudni a mibenlétéről. Mostanában egyre többet. Úgy látszik sokkal több mindenben hasonlít a szezonális vírusjárványokhoz mint amennyiben különbözik azoktól. Sok részlet ismert már a koronavírus-járványról, de ezeket a mozaikokat sokszor rosszul sikerül összerakni. Ahogy az egy hónappal ezelőtt írt állásfoglalásunkban írtuk, az alapján, amit a járványok, a vírusfertőzések és a légúti megbetegedések természetéről tudunk, a D-vitaminnak, pontosabban a hiányának nagy szerepe lehet a COVID betegség kialakulásában és az azzal összefüggő halálozásban.

A D-vitaminnal tekintélyes orvosi társaságok foglalkoznak. Szinte évente újabb vitaminajánlást fogalmaznak meg, egymásra és az előző évekre rálicitálva az ajánlott D-vitamin mennyiségekben. A gyakorlatban ennek kevés eredménye van. A háziorvosok közül bár egyre többen hajlanak a D-vitamin felírására (ami eredmény a korábbiakhoz képest), de a szakorvosok továbbra sem ajánlják rutinszerűen a D-vitamint. Még az olyan betegségek esetében sem, amelyeknek a gyógyszerelése igazoltan csökkenti a D-vitaminszintet. Hiába ismerik fel az orvosok közül a D-vitamin jelentőségét, a másik probléma, hogy a pótlásától, önmagában hosszú távú eredmény nem várható, mivel a teljes rehabilitációhoz a többi vitamin, mikroelem és ásványi anyag olyan komplex módon szükséges, amelyet csak egy helyes étrend tud biztosítani, egyetlen, kiegészítő formájában szedett vitamin az nem. Ráadásul a szénhidrát fogyasztás alapvetően befolyásolja a vitaminok működését szervezetünkben. Nem elég a jó vitaminellátottság, a vitaminok hatékonysága, akár már minimális szénhidrát fogyasztása során is jelentősen csökkenhet. Különsen igaz ez a D-vitamin esetében, ahol például a gyümülcsökben lévő fruktóz megállitja az inaktív D-vitamin aktív D-vitaminná alakulását. Ez pedig végzetes lehet, hiszen krónikus D-vitamin hiány keletkezik. 

A D-vitamin csak egy a sok vitamin közül, de ha statisztikáról beszélünk, akkor elmondhatjuk, hogy a D-vitamin szint bizonyos mértékben tükrözni fogja az általános vitaminellátottságot és az általános egészséget is. Vagyis a D-vitamin nemcsak D-vitamin, hanem statisztikai értelemben egy jól használható egészségmutató, ha a népességszinten zajló folyamatokat szeretnénk megismerni.

Amikor az állásfoglalásunkat megírtuk, elsősorban az általános orvosi tudásunkra és intuíciónkra hagyatkoztunk, ami a D-vitamint illeti. Az elmúlt egy hónapban azonban olyan konkrét bizonyítékok kerültek napvilágra a koronavírussal kapcsolatban, amelyek ezekhez további adalékokat szolgáltatnak.

Alább összegyűjtöttük azokat a bizonyítékokat, amelyek arra utalnak, hogy a D-vitaminhiány szerepet játszik a koronavírus-járvány terjedésében, a megbetegedésekben és a koronavírussal összefüggő halálozásban. A vájtfülűek számára említjük meg, hogy az alábbi típusú evidenciákat obzervációs vagyis megfigyeléses típusú evidenciák körébe soroljuk. A legmagasabb szintű evidenciát a beavatkozásos vizsgálatok jelentik. Felhívnánk a figyelmet, hogy ilyen vizsgálatok is folyamatban vannak a regisztrált klinkai vizsgálatok adatbázisaiban, de ezeknek még nincsenek közölt eredményei. Amint lesznek, erről is fogunk írni.

Lássuk tehát, milyen bizonyítékok léteznek.


1.
A COVID betegség súlyossága és a D-vitamin-szint között fordított az összefüggés

Három Dél-Ázsiai kórház (pontosabb információt a betegadatok védelme miatt nem közöltek) 212 koronavírusos esetében vizsgálták a betegség súlyossága és a D-vitaminszint közötti összefüggést. A kritikus állapotú betegek csupán 4%-ának volt normál tartományban a D-vitamin-szintje (30< ng/ml), 44%-ának elégtelen (20-30 ng/ml), 52%-ának pedig nagyon alacsony (<20 ng/ml) volt a D-vitaminszintje. Az enyén súlyos állapotúak között azonban 96%-nak normál volt a D-vitamin-szintje, és csak 2-2%-nak volt elégtelen vagy nagyon alacsony (Alipio, 2020).


Forrás: Alipio, 2020


Alább pedig ugyanez az összefüggés vizuálisan azonal értelmezhető formában. Az összefüggés szignifikanciája rendkívül magas, sőt biológiai rendszerekben nagyon ritka az ennyire szignifikáns összefüggés.

Forrás: https://www.grassrootshealth.net/wp-content/uploads/2020/04/Alipio-Vit-D-COVID-Severity-Preprint-04-22-2020.pdf

 

2.
Minden országban az idősotthonok a legérintettebbek

Ismert összefüggés, hogy időskorban alacsonyabb a D-vitamin-szint. Az is ismert, hogy az idősotthonokban élők között még ennél is alacsonyabb a D-vitamin-szint. Egy svédországi idősotthonokat bevonó vizsgálatban pl. 98%-ban volt 30 ng/ml-nél alacsonyabb a D-vitaminszint, és csak 2%-nak volt megfelelő (30 ng/ml-nél magasabb). Azoknál, akiknél történt D-vitaminpótlás (a skandináv hagyományok miatt ez viszonylag gyakori ezekben az országokban) még mindig csak 29%-nak volt megfelelő D-vitamin-szintje (Arnljots et al., 2017). Az idősotthonokban élők az alacsony D-vitamin-szint miatt különösen fogékonyak a fertőzésekre. Minden tanulmány szerint így van ez, de ahogy sok más tudás, ez se kerül át a gyakorlatba, és a világon a legtöbb idősotthonban nem történik rutinszerű D-vitaminpótlás, sem a valódi egészséges táplákozás irányába történő elmozdulás. Az hogy mi történt Európa idősotthonaiban az elmúlt hetekben, mindenki láthatta.

 

 

3.
Az etnikumok illetve a bőrszín és a fertőzések számának összefüggése.

Ez az összefüggés a koronavírus kapcsán csak nemrég látott napvilágot: például az Egyesült Királyságból lehetett hallani ezzel kapcsolatos híreket. Ahogy lenni szokott, azonal politikai magyarázatokkal csaptak le a jelenségre, és másmilyeneket nem is hallottunk. Ez alapvetően helytelen. Hiszen a szakirodalom ismeretében, de csekély józan ész birtokában is nyilvánvaló, hogy azoknál, akik nem a bőrszínüknek megfelelő szélességi fokon élnek, gyakoribb alacsony D-vitaminszint, mivel a bőrpigmentáció gátolja a bőrben történő D-vitamin szintézist. Ennek következtében gyakoribbak a D-vitaminhiánnyal összefüggő betegségeik is. Több évtizedes, jól ismert példa, hogy a Svédországban élő migráns hátterűek körében gyakoribbak bizonyos betegségek, többek között magasabb arányban születnek autista gyerekek (Gillberg, 1987). Ez különösen a fekete-afrikai származásúak körében jellemző. De hasonlóan ismert összefüggés, hogy az Egyesült Államokban élő afroamerikaiak alacsonyabb D-vitamin-szintje és az ezzel összefüggően rosszabb az egészségi állapot (Harris, 2006). Feltételezhető, hogy az Egyesült Királyságban az etnikai kisebbségek magasabb koronavírus érintettsége is ugyancsak az alacsony D-vitaminszinttel függ össze.

 

4.
A D-vitamin-hiány és a koronavírus halálozások számának összefüggése országonként.

Ilyen publikált vizsgálatot nem ismerünk, ezért magunk végeztünk egyet, az elérhető adatok alapján. (Figyelem: a vizsgálat nem teljes körű, a számításokat update-elni fogjuk, amint új adatok kerülnek birtokunkba).

A koronavírus-halálozás legjobb mutatója a halálozások számának népességre vetített mutatója, mivel ez a szám nem függ az elvégzett tesztek számától, valamint azért mert statisztikai értelemben a halálozás ún. kemény végpont. Természetesen, ha a halálozások számával szeretnénk összefüggést keresni, akkor ezt nagyban befolyásolni fogja, hogy a különböző országokban a járvány különböző stádiumokban tart, de befolyásolja az is, hogy kórházban történt halálozást vagy az azon kívüli halálozást is bevonják-e a statisztikába. A végső összesítést majd a járvány levonultával kell megtenni (ami a járvány későbbi hullámokban történő esetleges visszatérte miatt akár több év is lehet).

Tudjuk, hogy a D-vitaminszint, hogy életkor, az évszak, a szedett gyógyszerek és más tényezők függvényében nagyon széles határok között mozog. Ezért bármilyen D-vitaminszintre vonatkozó populációs adatot nem helyes alapul venni. Ezért egy olyan összehasonlítást végeztünk, amelyet a következő tényezőkre szűkítettük:

(1) 65 éven felüli populáció
(2) nem idősotthonban élők (azért mert erről több országban létezik elérhető statisztika mint az idősotthonban élőkre vonatkozóan)
(3) télen történt D-vitaminszint mérés
(4) olyan országok, ahol földrajzi elhelyezkedés miatt a tél valóban telet jelent
(5) éghajlatilag homogén országok (Oroszországot és az USA-t pl. kizártuk, mert egy adott vizsgálat feltételezhetően nem jellemzi az ország egészét)

D-vitaminszintek országonként (idősek, télen mért adatai) országonként növekvő sorrendben alább látható. A koronavírussal kapcsolatos igazolt mortalitási adatok forrása: worldometers.info/coronavirus/

 

Beszédes összefüggés, hogy egész Európában a téli, időskori D-vitamin-szint az Egyesült Királyságban a legalacsonyabb, ahova a koronavírus bár később ért, de a halálozások számában kezd felsorakozni Olaszország és Spanyolország mögé.

A legmagasabb D-vitamin-szintet Japánban és Svédországban mérték. Japánban a világon az egyik legalacsonyabb a koronavírus halálozás, Svédországban pedig, mint tudjuk, unorthodox módon, nem vezettek be korlátozó intézkedéseket, ennek ellenére kisebb a halálozás mint más nyugat-európai országokban.

Magyarország ezen a listán Japán és Svédország után a harmadik helyen áll a D-vitaminszintet tekintve. Ez magyarázat lehet arra, hogy Európában mért számít viszonylag alacsonynak a koronavírus halálozás.

 


Az összefüggés grafikus ábrázolása illesztett egyenessel


Van még egy érdekesség, ami ebből a táblázatból is kitűnik, és más elemzés is felhívta rá a figyelmet (pl. Hilger et al., 2014), de mégsem ment át a köztudatba. Ez pedig, hogy Európán belül a D-vitamiszint egy észak-déli grádienssel jellemezhető, északon magasabb, délen alacsonyabb D-vitamin-szintekkel, ami ellentétes azzal, amit elsőre gondolnánk.

A D-vitaminról szinte kizárólag a napozás kontextusában lehet hallani. Hallhatunk például arról, hogy mennyi napozással lehet elérni az ideális D-vitaminszintet. Ahogy ebből a táblázatból is kiderül, a földrajzi összehasolítás mást mutat. Mégpedig azt, hogy a dél-európai országokban, konkrétan Olaszországban és Spanyolországban alacsonyabbak a D-vitamin szintek mint Skandináviában. Ez arra utal, hogy mégsem a földrajzi szélesség a meghatározó, hanem más. Ez a "más" nagy valószínűséggel a skandináv országok (de elsősorban Svédország) magas halfogasztásában és a halolajok tradícionális fogyasztásában rejlenek. Olaszországban ellenben sok szénhidrátot, de azon belül is sok pizzát és tésztát fogyasztanak (ráadásul sajttal, ketchuppal, és növényi olajokkal, amelyek a béláteresztést fokozó hatása is jól sejthető, és amely tényező szintén hozzájárulhatott a kiugró halálozáshoz). Arról, hogy mért nem a napsütés a D-vitamin evolúciósan optimális forrása, korábban itt írtunk.

Ahogy a cikk elején írtuk, a mainstream orvoslás, járványügyi megközelítés nem foglalkozik az evolúciós megközelítéssel, vagyis azzal, hogy az emberiség hogyan élte túl a vírusokat két és fél millió éven keresztül, és mik azok az erőforrásaink, amelyeket genetikájánál fogva a modern emberi szervezet ugyanúgy tudna mobilizálni baj esetén. Ennek egyik tényezője a D-vitamin.

A D-vitamin nem csodaszer, és nem értünk egyet bármilyen orvosi megoldás egyetlen tápanyagra való leszűkítésével. Ez igaz természetesen a C-vitamin kiegészítőre is, melynek reneszánsza, de hatékonyság tekintetében kevés megalapozottsága van. A D-vitamin azért hasznos mutató, mert tükrözi a szervezet általános állapotát. Az egyetlen étrend, ami önmagában tudja biztosítani a megfelelő D-vitaminszintet, miközben nem gátolja a D-vitaminnak az inaktív-aktív átalakulását, az a paleo-ketogén étrend. (Elődünk és példaképünk, Walter Voegtlin olvasatában pedig az őáltala kőkorszakinak nevezett hús-zsír alapú étrend.)

Szerző: Dr. Clemens Zsófia
A szerző D-vitaminnal kapcsolatos tudományos publikációi

 

A cikk angolul / The article in English

 

Referenciák


Holick, M.F. The Vitamin D Deficiency Pandemic: a Forgotten Hormone Important for Health. Public Health Rev 32, 267?283 (2010).

Alipio, Mark, Vitamin D Supplementation Could Possibly Improve Clinical Outcomes of Patients Infected with Coronavirus-2019 (COVID-2019) (April 9, 2020)

Arnljots R, Thorn J, Elm M, Moore M, Sundvall PD. Vitamin D deficiency was common among nursing home residents and associated with dementia: a cross sectional study of 545 Swedish nursing home residents. BMC Geriatr. 2017 Oct 10;17(1):229.

Harris SS. Vitamin D and African Americans. J Nutr. 2006 Apr;136(4):1126-9.

Gillberg C, Steffenburg S, Börjesson B, Andersson L. Infantile autism in children of immigrant parents. A population-based study from Göteborg, Sweden. Br J Psychiatry. 1987 Jun;150:856-8.

Borissova AM, Shinkov A, Vlahov J, Dakovska L, Todorov T, Svinarov D, Kassabova L. Vitamin D status in Bulgaria--winter data. Arch Osteoporos. 2013;8:133.

Spiro A, Buttriss JL. Vitamin D: An overview of vitamin D status and intake in Europe. Nutr Bull. 2014 Dec;39(4):322-350.

Wahl DA, Cooper C, Ebeling PR, Eggersdorfer M, Hilger J, Hoffmann K, Josse R, Kanis JA, Mithal A, Pierroz DD, Stenmark J, Stöcklin E, Dawson-Hughes B. A global representation of vitamin D status in healthy populations. Arch Osteoporos.

Pludowski P, Grant WB, Bhattoa HP, et al. Vitamin d status in central europe. Int J Endocrinol. 2014;2014:589587.

Hilger J, Friedel A, Herr R, Rausch T, Roos F, Wahl DA, Pierroz DD, Weber P, Hoffmann K. A systematic review of vitamin D status in populations worldwide. Br J Nutr. 2014 Jan 14;111(1):23-45.

 

borítókép: pixabay

2020-04-27


RENDELÉSEK


Rendeléseinken és rehabilitációs intézményünkben krónikus belgyógyászati betegségek táplálkozásterápiájával foglalkozunk.

Ilyen betegségek a cukorbetegség minden típusa,különböző autoimmun betegségek, mint a Crohn betegség, vagy a rheumatoid arthritis. De ide tartozik az érelmeszesedés is.

Olyan szakemberekkel dolgozunk, akik kiemelkedő eredményességűek és nagy tapasztalattal rendelkeznek az epilepszia és daganatos betegségek kezelésében is.Komplex rehabilitációt kínálunk a diagnosztikától a végleges gyógyulásig.

Amennyiben szeretne bejelentkezni, kérni fogjuk Öntől az orvosi dokumentációját. Ezt elküldheti nekünk postai úton és elektronikus formában is. Csak ennek birtokában van módunk időpontot egyeztetni Önnel.

A paleo-ketogén étrend alkalmazásával számos krónikus belgyógyászati betegség véglegesen meggyógyítható. A daganatos betegségek esetében pedig olyan lehetőség nyílik meg a betegek előtt, ami a hagyományos daganatkezelés mellett nem.

Nemzetközi megítélés szerint is mi vagyunk az egyetlen orvos-kutató csapat az orvoslásban, amely a táplálkozásintervenció módszerével látványos és életmentő eredményeket tudunk elérni, gyógyíthatatlannak gondolt betegségekben. Ugyanakkor a mi szakértelmünk csak és kizárólag az Ön következetes és mindenre kiterjedő együttműködésével párosulva vezethet eredményre. Mi szeretünk tökéletes és hatékony munkát végezni ezért:

Pácienseink gyógyítását a minél tökéletesebb eredmény érdekében csak 2 hetes orvosi és étrendi követéses program keretében vállaljuk. A program díja magában foglalja az első orvosi vizit, a kéthetes étrendi követés (étrendi tanácsadónkkal, mintaétrenddel és segítő anyagokkal), valamint a folyamatot lezáró kontroll vizit díját is. Az első és a kontroll vizit történhet személyesen és skype formában is. A 2 hetes követés során munkatársunk telefonon, skype-on illetve emailben állnak a páciensek rendelkezésére. A díjat minden esetben még az első vizit előtt kérjük befizetni, díjbekérő ellenében.

A teljes program (első konzultáció, 2 hetes követés, és záró konzultáció) díja 77.000 Ft.

Amennyiben bármilyen okból a kéthetes követés Önnek nem elég, további két hét követésben vehet részt, aminek díja: 30.000 Ft

Már meglévő pácienseinknek az online vagy személyes kontroll vizit díja: 15.000 Ft.

Konzultáció orvosoknak dietetikusoknak és más szakembereknek 2x 90 perc 120.000 Ft

Rehabilitációs ellátásunk során a napi díj 65.000 Ft, mely tartalmazza a hotelszolgáltatást, a teljes ellátást és az orvosi költséget is.

Diagnosztikai vizsgálataink (MR, CT, ultrahang, másodvélemények) díja az ellátó intézménytől, az együttműködő orvostól is függ. Ezzel kapcsolatban esetileg tudjuk meghatározni díjainkat.

Magyarországon az Áteresztő Bél Szindróma (ÁBSZ) közvetlen mérését elsőként és jelenleg kizárólag a Paleomedicina Hungary végzi. Ennek díja 46.500 Ft, melyet minden esetben a tesztanyag kiküldése előtt kérjük átutalni kiállított számlánk ellenében a következő bankszámlaszámra: Paleomedicina Hungary, CIB Bank: 10700598­68451671­55700009



Címek: Budapest 1137 Carl Lutz rkp 29.

Kehidakustány 8784, Kossuth u. 62.

E-Mail: paleomedicina@gmail.com