Avagy nem mindegy milyen úton éred el a ketózist. 

Az első rész folytatása

Kálium

A káliummal kapcsolatban ismét felmerül, hogy szabad-e pont az Ön által tudományosan cáfolt nyugati táplálkozás paraméterei mellett kialakított ajálnásokból tudományos következtetést levonni. Mint klinikai tapasztalatot, kérem vegye alapul, hogy a kálium az a paraméter a vérben, ami még a legsúlyosabb betegégek esetében, és még nyugati táplálkozás mellett is csak minimális mértékben változik. Sajnos a kálium esetét jelentősen felfújta az internet-alapú alternatív orvoslás, és rengeteg tudománytalan következtetésre vezetett, aminek következtében az emberek nyakra-főre kezdték szedni a kálium kiegészítőket, aminek viszont komoly mellékhatásai lehetnek. Ami a PKD-et illeti, legalább tízezer kálum mérési eredmény van a birtokunkban, ami alapján bizton mondhatom, a kálium szint PKD mellett mindig normál tartományban van. Azon nagyon ritka esetekben, amikor az alapbetegséggel összefüggő okból alacsony a káliumszint, ez rövid idő alatt rendeződik PKD mellett.

Nátrium

Nem értjük miből vonja le azt az általános következtetést, hogy a ketogén étrendek sóbevitele magas. Önmagában egy étrend ketogén mivolta semmit nem mond arról, hogy egyébként mennyi sót tartalmaz. Etekintetben, azt hiszem, nem lenne szabad megint egy fikciós táblázatra hivatkozni. Mindazonáltal a sóigény szoros összefüggésben van a táplálékkal bevitt glükóz és fruktóz mennyiségével. A bélhámsejtek ugyanis az úgynevezett nátrium-függő glükóz transzporteren keresztül veszik fel a glükózt a béllumenből az apikális felszínükön. A bélhámsejt pedig csak a béllumenből tudja használni a nátriumot a cukrok transzportjához, azaz a glükóz transzportjához nátriumra van szükség. Ebből az is következik, minél több szénhidrátot fogyaszt valaki, annál több nátriumra van szüksége. A folyamat önszabályozó, a felesleges nátrium gond nélkül, betegséget nem okozva ürül a veséken keresztül. A jelenségről a populáris paleolit táplálkozás folytatói is gyakran beszámolnak, nagyon sósnak érzik ami korábban nem volt az.

Kálcium

 „Unless VLCKD diets include dairy products (milk, yogurt, cheese) in their daily menus, it is difficult or impossible to meet the DRI (1000 mg) for calcium, simply because animal and plant fats which represent the bulk of energy (65-75%) in VLCKD contain virtually no calcium „

Ezt a DRI igényt nem is kell kielégíteni. Ez ismét a korábbi hiba ismétlése. Alapul vesz egy alapjaiban téves meghatározást. A természeti népek többsége nagyon jól megvan a napi 1000 mg Ca bevitel töredékével, miközben tejterméket sem fogyasztank. Az eszkimók csak húst és zsírt fogyasztanak, még sincsenek kálciumhiányra utaló tüneteik, pl. csontritkulásra utaló tüneteik, egészen addig amíg a nyugati civilizáció élelmi anyagait nem kezdik el fogyasztani. Ellenben az űrhajósok plazma kálciumszintje és a csontjaik kálciumtartalma az űrutazás során napokon belül drasztikusan lecsökken. Történik ez úgy, hogy fogyasztanak tejtermékeket. Így a NASA vagy a Roscosmos emberes küldetésekért felelős szakemberei még az űrhajósok vizeletből is igyekeznek minél több kálciumot visszanyerni. Az ön által felhozott eszkimók példája pedig csak azt tükrözi, hogy önmagában a csontsűrűség keveset mond a csontegészségről. Közismert például, hogy a japánok csontsűrűsége alacsony, a statisztikák szerint mégis alacsony a csonttörések előfordulása. Leginkább azért, mert hagyományosan nem isznak tejet, és nem esznek tejtermékeket. A legelő állatok húsában valamint a saját csontjainkban tartalékolt kálcium tökéletesen elég a teljes egészség fenntartásához. A DRI kielégítésének elvárása élettanilag nem megalapozott sem a ketózis, sem más esetekben. A csontritkulásnak valójában, az űrhajósok példáját említve nem sok köze van ahhoz, hogy milyen mennyiségben visszük be a kálciumot. A csontritkulás mögött álló folyamatot más biokémiai törvényszerűségek irányítják. Csontritkulást azok az élelmi anyagok okoznak, amelyek a csontokból kalciumot vonnak el (pont az egyik fentebb említett sav-bázis pufferrendszer működését biztosítva ezzel). Ilyen étrendi elemek a tejtermékek. A tej és tejtermékek fogyasztása a csontritkulást és a csonttörések kockázatát is fokozza (annak ellenére, hogy egyébként sok kálciumot tartalmaznak). A csöntsűrűséget, ahogy az űrhajósok esetén is, leginkább a csontokra ható izomerő intenzitása szabályozza. Ez súlytalanságban majdne nulla. De akkor is csökken a csontsűrűségünk, ha valamilyen okból 2-3 hétre ágynak dőlünk betegség miatt. Szeretnénk a figyelmébe ajánlani egy ábrát egy páciensünk csontsűrűség mérésével kapcsolatban. A jól kialakított ketózis nem, hogy csontritkulást okoz, hanem ellenkezőleg, meggyógyítja azt, gyógyszerek és minden egyéb kiegészítők nélkül (1. Ábra).

Itt említenénk meg, hogy az Ön állításával ellentétben sem a klasszikus ketogén diéta, sem a PKD nem okoz izomtömegvesztést, sőt elősegíti az izomtömeg megtartását. Csak akkor fordulhat ez elő, ha valaki sem szénhidrátot sem zsírt nem visz be, és fehérjéből is keveset. Így az energiatermelésre saját izmainak aminosavait kell használnia.

Egy korábban oszteoporosisban szenvedő beteg csontsűrűség mérési eredményei (T-score). A Prolia nevű osteoporosis gyógyszer elhagyása után, kizálólag PKD mellett is nőtt a csontsűrűség. Forrás: Clemens és Tóth 2018.

Magnézium

A magnéziumhiánnyal kapcsolatban újra előjön a DRI, ami a magnézium esetében is egy önkényes és vitatható szám. A magnéziumháztartás egyszerűen nem értelmezhető a táplálkozás egésze nélkül. Ezen a ponton azt gondoljuk, hogy nem olvasta a munkacsoportunknak a Journal of Evolution and Health újságban megjelent tanulmányát, amelyben 50 PKD-t követő és ketózisban lévő beteg magnéziumszintjét mutattuk be (Clemens et al., 2017). Az 50 beteg közül 49-nek normál tartományban volt a magnéziumszintje. Az összehasonlítás kedvéért, nyugati étrend mellett ugyanezen betegpopulációk akár 40-75%-ában alacsony lehet a magnéziumszint. A cikkben magyarázatot adunk arra, hogy lehetséges, hogy egy alacsony magnéziumtartalmú étrend mégis normál magnéziumszintet tud biztosítani, míg a nyugati étrend, amelyik sokkal több magnéziumot tartalmaz, az esetek többségében mégsem biztosít megfelelő magnéziumszintet.

C-vitamin

Zavarban vagyunk, mivel a C-vitaminnal kapcsolatban ismét saját tanulmányunkra kell hivatkoznunk, amelyet a jelek szerint nem olvasott (Clemenss és Tóth, 2016). A C-vitamin ismét jó példa arra, hogy a nutriensek szerepét nem lehet a táplálékkörnyezet egésze nélkül értelmezni. A C-vitamin, nem mennyiségi kérdés, mint ahogy sok más vitamin és mikroelem sem. Önmagában hiába kapkodjuk be a C-vitamintablettákat, eszünk sok gyümölcsöt vagy zöldséget, ez nem fog bennünket megvédeni a daganatos, és kardiovaszkuláris betegségektől, sem általában a korai halálozástól. Vagyis a DRI-nek való mennyiségi megfelelés önmagában semmit nem fog megoldani. Az északi sarkkör felett élő népek az év nagy részében semmilyen növényi táplálékot nem fogyasztanak, mégsincsenek C-vitaminhiányra utaló tüneteik. Sőt, egészségmutatói messze jobbak mint a nyugati táplálkozást folytatóké. A C-vitamin kérdés, vagyis az inuit-paradoxon megoldásának kulcsa a glükóz-aszkorbát antagonizmus (GAA), ami azt jelenti, hogy a glükóz és a C-vitamin molekuláris hasonlóságuk miatt a szervezet működésének számos pontján vetélkednek, a sejtekbe való bejutásban kompetetív antagonisták. Ebből az is következik, hogy nemcsak az számít, mennyi C-vitamint fogyasztunk, hanem az is milyen táplálékkörnyezetben. A szénhidrátokon túl, a zöldségekben és gyümölcsökben található oxalát és flavonoidok a C-vitamin felszívódását is gátolják. A zöldségek és gyümölcsök ezért nem jó forrásai a C-vitaminnak, hiába tartalmaznak belőle relatíve sokat.

Folát

Ahogy Ön is megjegyezte, az egyik legjobb folát-forrás a máj. De nemcsak a foláté, hanem a C-vitaminé, D-vitaminé és sok más vitaminé. Az, hogy az emberek szeretik-e a májat vagy utálják, leginkább kultúra- és tanulásfüggő. A természeti népek mindegyike nagyra értékeli a májat, de a máj ugyanúgy megtalálható minden nemzet tradícionális receptjei között. Ha a modern, paleolit kori szokásaiktól, de már a saját nemzeti tradíciójától is eltávolodott ember nem szívesen fogyasztja a májat, és általában a belsőségeket, az leginkább az Ön által sokszor említett evolúciós össze-nem illés (evolutionary mismatch) részjelensége. És ez a tudományos igazságot nem nagyon érdekli. A jelen írásunk keretei nem teszik lehetővé a mély magyarázatot, de az evolúciós megoldás az egyetlen jó megoldás. Azaz májat és belsőségeket kell ennünk. A belsőségek fogyasztását nem tudjuk pótolni semmilyen más ember alkotta csodatablettával és csodabogyókkal.

 Ketogén étrend: olyan rossz, hogy csak az előrehaladott rákbetegekben szabad kockáztatni?

Arra az érvre is szeretnénk válaszolni, miszerint egy egészséges ember számára kockázatos étrendnek mégiscsak lehet haszna egy előrehaladott betegségben. Ez az érv gyakran felmerül azoknál, akik a ketogén étrendet kritizálják. Valójában azonban nincs az a rossz étrend, amely bármely betegségben mégiscsak hasznos lenne. Az egészséges étrendnek viszont nemcsak betegségekben van pozitív hatása. A PKD valójában nem egy gyógyétrend. A PKD azért hatékony daganatos betegségben, epilepsziában és más betegségben is, mert a PKD maga az egészséges étrend. Mégpedig azért, mert a Földön élő összes embernek, beleértve az egészségeseket és a betegeket is, ugyanaz az az optimális táplálkozása: a PKD vagy hús-zsír alapú étrend, ahogy Walter Voegtlin nevezte a Stone Age Diet című remekművében. Ehhez az egészséges táplálkozáshoz való visszatérés, ugyanazért jó a beteg és az egészséges embernek is. A beteg embernek egyrészt nagyobb szüksége van rá, másrészt számára kevésbé tolerálhatóak ettől való eltérések.

A ketogén étrendek védelmében

A ketogén étrendek védelmében bizonyos módszertani sajátosságokról is szót kell ejteni, ami a klinikumon kívül álló embereknek nem nyilvánvaló. A klasszikus ketogén étrendnek mellékhatásai, bár nyilvánvalóak, egyáltalán nem egyértelmű, hogy ezek hogyan viszonyulnak a nyugati étrend mellett előforduló mellékhatásokhoz. A kérdést korábban nyilván azért nem tették fel, mert a mainstream orvoslás eleve tagadja, hogy a nyugati típusú étrendnek lennének mellékhatásai. Helyette a genetikában és a környezeti hatásokban keresi az okokat. Valójában azonban nincs korrekt kiindulópontunk a klasszikus ketogén étrend és a nyugati típusú étrend mellékhatásainak összehasonlításához. Ennek pedig az az oka, hogy a ketogén diétás vizsgálatok szinte sose tartalmaznak nem-ketogén kontrollcsoportot, másrészt a gyógyszerek hatását sem kontrollálják. A ketogén diétás vizsgálatok legnagyobb része az epilepszia területéről származik. Az epilepszia területén kívül állók számára például nem köztudott, hogy az epilepsziagyógyszerek olyan durván torzítják a metabolizmust, és olyan mértékben fokozzák bizonyos ionok és tápanyagok vesztését, amely hatás biztosan nem írható a ketogén étrend számlájára. A mainstream orvoslás azonban, önvédő reflexei miatt, mégis hajlamos arra, hogy a mellékhatásokat a megszokottól eltérő étrend számlájára írják, ahelyett, hogy a gyógyszerek biztonságosságát kérdőjeleznék meg.

Klinikai tapasztalat vs. publikált vizsgálatok

Ön felteheti a kérdést, hogy tehetünk magabiztos állításokat, hiszen bizonyos kérdésekben csak esettanulmányaink jelentek meg. Ennek technikai okai vannak. Ön, aki munkásságával elindította a paleolit mozgalmat, gondolataival évtizedekkel mások előtt járt, mégis azt kellett tapasztalnia, hogy a paleolit étrend semmilyen mértékben nem integrálódott a hivatalos orvoslásba, és ajánlásokba, talán értheti, mi milyen falakba ütközünk, amikor eredményeink publikálására kerül sor. Itt megjegyeznénk, hogy 2017 folyamán a Lengyel Gyermekgyógyászati Társaság a bél gyulladásos betegségeinek terápiás protokolljában ajánlasaiba közé felvette a paleo-ketogén étrendet. Ettől függetlenül igaz, hogy ez optimizmusra ad okot, de mégiscsak erős kivétel. Az ellenséges közegben, mindenfajta anyagi támogatás hiányában, a nagy mennyiségű adat feldolgozása sem egyszerű, hiszen az alapos tudományos munka idő- és energiaigényes, amit a nagyszámú betegforgalmunk miatt csak lassan tudunk elvégezni. Ezért van az, hogy sokszor, a konvencionáis orvoslás módszerein szocializálódott kollégák szemében nem elfogadható módon, a klinikai tapasztalatra hivatkozunk. A klinikai tapasztalat egyébként száz évvel ezelőttig, a gyógyszeripari szereplők térhódítása előtt, az orvoslás fejlődésének vezérfonala volt.

Ezúton ajánljuk fel Önnek tiszteletünk jeléül, hogy bármikor tekintsen be adatainkba, bármilyen betegségről vagy mérés eredményről van szó. Nézze meg az adatokat saját szemével. Tesszük ezt annak reményében, hogy tudományos értelemben tiszta vizet öntsünk a pohárba és az önjelölt tanácsadók helyett vegyük vissza a gyeplőt a paleolit táplálkozás témájában. Mi orvosok és kutatók. Dolgozzunk azért, hogy a paleolit táplálkozás tudományosan is a méltó helyére kerüljön és ugyanazt jelentse Washingtonban, Vlagyivosztokban, Melbourneben és Budapesten. Bizonyítsuk azt, amit Ön mondott: van egy minden ember számára genetikailag determinált, ideális táplálkozás. Ez pedig a tudományos értelemben vett paleolit táplálkozás, növényi olajak, meglisztek, táplálékkiegészítők és csodabogyók nélkül. Ha ezt megtesszük, akkor az orvosok számára megnyílik a lehetőség sok civilizációs probléma tökéletes gyógyítására és megelőzésére.

Tisztelettel és Nagyrabecsüléssel

Tóth Csaba és Clemens Zsófia

Referenciák

Tóth C, Dabóczi A, Chanrai M, Clemens Z. Comment on “Systematic Review: Isocaloric Ketogenic Dietary Regimes for Cancer Patients” by Erickson et al. Journal of Cancer Research and Treatment. Vol. 5, No. 3, 2017, pp 86-88.

Eric C Westman. Is dietary carbohydrate essential for human nutrition?, The American Journal of Clinical Nutrition, Volume 75, Issue 5, 1 May 2002, Pages 951–953.

Tóth C. Comment on ”Ketoacidosis associated with low-carbohydrate diet in a non-diabetic lactating woman: a case report" 2015

https://www.researchgate.net/publication/305710427_Comment_on_Ketoacidosis_associated_with_low-carbohydrate_diet_in_a_non-diabetic_lactating_woman_a_case_report

Zsófia Clemens, Csaba Tóth. Paleolithic ketogenic diet (PKD) in chronic diseases: clinical and research data. Invited presentation at the 6th Symposium of the German evolutionary medicine and health. https://evolution-medizin-gesundheit.org/wp/wp-content/uploads/2018/04/Programm_2018_V1.pdf

Clemens, Zsófia dr.; Dabóczi, Andrea dr.; and Tóth, Csaba dr. (2018) "The paleolithic ketogenic diet may ensure adequate serum magnesium levels," Journal of Evolution and Health: Vol. 2: Iss. 2, Article 6.

Clemens, Zsófia and Tóth, Csaba (2016) "Vitamin C and Disease: Insights from the Evolutionary Perspective," Journal of Evolution and Health: Vol. 1: Iss. 1, Article 13.

A szerzők:

Dr. Clemens Zsófia , neurobiologus a ICMNI vezető tudományos munkatársa

Dr. Tóth Csaba klinikai-kutató orvos az ICMNI vezető tudományos munkatársa

A Paleomedicina munkacsoport kizárólag tudományos alapon végzi a tevékenységét. Semmilyen természetgyógyászati módszert nem használunk, ezektől elhatárolódunk. A Paleomedicina által képviselt irányzat, az evolúciós orvoslás, a valódi tudomány része. Nemzetközi orvosi szakfolyóiratokban megjelent közleményeinket itt olvashatják.