Már nem csak a felnőtt háziorvosi praxisokban és belgyógyászati rendelőkben számít tömegesnek a vashiányos vérszegénység, hanem a gyerekgyógyászati rendelőkben is. A gyerekek körében a sápkórnak is nevezett kórkép egyre gyakoribb. A gyógyítás az akadémikus orvoslás szemszögéből kimerül a vaskészítmények, a folsav és a B12-vitamin adagolásában. Ezek persze nem hoznak végleges gyógyulást, legfeljebb átmeneti enyhe javulást. Az evolúciós orvoslás szemszögéből egyszerű a teljes gyógyulást hozó megoldás: a paleo-ketogén étrend akár egy hónap alatt is megszüntetheti a vashiányos vérszegénységet.
A vérszegénységet alapvetően két nagy csoportra tudjuk felosztani. A vérvesztéses vérszegénységre és a vérképzés okozta vérszegénységre. Az első esetben a vérvesztés forrásának diagnosztikai megoldása az esetek jelentős részében a megoldást is jelenti. A civilizációs betegségek között jó néhány van, amelynél szóba kerül a vérvesztés lehetősége a következményes vérszegénységgel. Ilyenek a bél- és hólyagrákok, a colitis ulcerosa (fekélyes vastagbél gyulladás) és a Crohn betegség. A második csoportot képző vérképzési elégtelenség sokkal gyakoribb, mint a vérvesztés okozta vérszegénység, és ebben a csoportban is a vashiányos vérszegénység vezet magasan a többi vérképzési rendellenesség előtt. Statisztikai adatok szerint a teljes népesség körében nagyjából 10-12 % a kórkép előfordulása Magyarországon, de a WHO adatai szerint egyes népességekben eléri a 30%-ot is. Magyarországon több embert érint, mint a cukorbetegség. Az elmúlt évtizedben egyre több gyermeket látunk, akiknél felmerülhet a vashiányos vérszegénység lehetősége a rendelőben elhangzó panaszok alapján.
A tünetek jellegzetesek, nem specifikusak, de könnyen felismerhetőek. A leggyakrabban a fáradékonysággal, gyengeségérzéssel találkozunk. További panaszként az álmatlanság, fülzúgás, látási zavarok, szédülés, fejfájás, ájulás-érzés jelentkezhet. Sápadt bőr, hányinger, hasmenés, fulladásérzés társulhat a súlyos esetekben. Ilyen tünetek jelentkezésekor az esetek többségében a laboratóriumi vizsgálatok igazolják a vashiányos vérszegénység meglétét.
A panaszok azért alakulnak ki, mert a vasnak központi szerepe van az oxigénszállításban, a vörösvértestekben található haemoglobin révén. A haemoglobin fehérjékhez kötött ferri (azaz oxidált vas) vasmolekulákból épül fel. Ez a komplexum szállítja az oxigént a szövetekhez.
Vashiányos vérszegénység képe mikroszkóp alatt. A kép forrása:
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Iron_deficiency_anemia_blood_film.jpg
A vörösvértestek folyamatosan megújulnak szervezetünkben (120 naponta a teljes vörösvértest készlet lecserélődik). Ha kevés szervezetünkben a vas, a pusztuló vörösvértestek helyett egyre kevesebb új képződik. Mivel a vashiányhoz általában a folsav és a B12-vitamin hiánya is társul, így a vörösvértestek átlagos térfogata is csökkenni fog, elváltozik az alakjuk. Lassan kialakul a vashiányos vérszegénységre jellemző általános vérkép.
A vasháztartással kapcsolatos laborparaméterek normál értékei:
Magyarázat
reticulocyta: a vörösvértestek megelőző alakja az érési folyamatban, MCV: a vörösvértestek átlagos térfogata, haematokcrit: a haemoglobin haem tartalma, haemoglobin: a vörösvértestek haemoglobin tartalma
A vashiány kialakulásának három oka lehet:
Az esetek nagy részénél a első két ok nem különíthető el. A nyugati táplálkozásra jellemző, hogy mindkettővel számolnunk kell. A vas felszívódását sok élelmi anyag befolyásolja. Vannak, amelyek segítik és vannak, amelyek kifejezetten csökkentik a felszívódást. Az sem mindegy, hogy milyen vasról beszélünk. A növények úgynevezett, nem hem vasat tartalmaznak, felszívódásuk nehézkes. A húsok hem vasat tartalmaznak, és a felszívódásuk többszöröse a növények által tartalmazott vasnak. A húsok úgynevezett ferri vasat tartalmaznak, ez felszívódás és szállítás után be tudnak épülni azonnal a vérképzési folyamatba. Ezzel ellentétben a vasból mennyiségben is kevesebbet tartalmazó növények, alig felszívódó, nem hem vas, úgynevezett ferro vasat tartalmaznak, aminek még át kell alakulnia mielőtt a vérképzési folyamatba bekerül. Így a következtetés egészen könnyű, az állati eredetű vasforrások, hasznosulás tekintetében, messze megelőzik a növények által nyújtott lehetőségeket. Mindezeken túl a gyomor savas közege illetve a nyombél mucin tartalma a hem vasak felszívódását sokkal jobban segíti, mint a nem hem vasakét.
A vas felszívódási zavara általában nem önállóan jelentkezik. Szinte minden esetben megfigyelhető a B12-vitamin illetve a folsav hiánya. A nyugati táplálkozás egy sor veszélyt rejt magában a vas és a vérképzéshez egyébként elengedhetetlen anyagok felszívódását tekintve. Ezek közül a leglényegesebbek:
Hogy miért csökken a vas szintje a vérben gyulladás esetén, egy kis magyarázatra szorul. A mechanizmus hozzáértők számára jól ismert: egy a májban termelődő fehérje, a hepcidin, a sejteken belül tartja a vasat, és nem engedi felszívódni a nyombélből és vékonybélből sem. Elvileg, ha teljesen egészségesen táplálkozunk, gyulladás egy esetben jöhet létre: fertőzések esetén. A kórokozók jelentős része vas nélkül nem tud szaporodni. Így immunrendszerünk védekezve a betolakodók ellen, "elvonja" a vashoz való hozzáférést a bennünket megtámadó kórokozótól.
Az akadémikus orvoslás jelenleg egyetlen módszert lát a kórkép javítására, mégpedig a vas, folsav és B12-vitamin mesterséges pótlását. Ez annyiban érthető, hogy a jelenleg hivatalos étrendi ajánlások követése vashiányos vérszegénységre hajlamosít. Az orvosi rendelvényre szedett vaskészítmények azonban veszélyeket rejtenek. Mint említettem, a ferro sóknak, amilyenek a gyógyszerként használt készítményekben is vannak, előbb át kell alakulniuk ferri sókká, hogy a vérképzésbe kerülve hasznosuljanak. Ezek a biokémiai folyamatok azonban szabad gyököket képeznek, amik úgynevezett lipid peroxidáció révén sejtkárosító hatásuk. Konkrétan a már eleve meglévő áteresztő bél szindrómát tovább súlyosbítják. A vaskészítmények túladagolhatóak, mérgezést okozva. A tünetek: fejfájás, székrekedés, vérnyomás-esés (ezt gyakran tapasztaljuk magas vastartalmú multivitamin készítmények szedésekor is), sokk, kóma és görcsrohamok kialakulása. Mindezek mellett a mesterséges vaspótlás csak átmeneti javulást okozhat, gyógyulást sohasem, hiszen a vashiány kiváltója a nyugati táplálkozás változatlan marad.
A paleo-ketogén étrend, mint sok más esetben, a vashiányos vérszegénység esetében is komplex megoldást jelent. A húsfogyasztás növelésével alapvetően elegendő vas kerül a tápcsatornába, ami hatékonyan fel is tud szívódni, hiszen a paelo-ketogén étrend pont azokat az anyagokat nem tartalmazza, amelyek gátolják a vas felszívódását. Ilyen, a vas felszívódását gátló anyagok a gabonalektinek, a burgonyában található szaponinok és a hüvelyes termésűekben található fitátok. És természetesen ne feledkezzünk el a tejtermékekről, amelyekről már a 80-as években gyanították a gyermekorvosok, hogy fogyasztásuk vérszegénységhez vezet. De ide tartoznak az oxalátok is, amelyek nagy mennyiségben vannak jelen a spenótban. A polifenolok szintén akadályozzák a vas felszívódását, bőven van belőlük a hüvelyesekben és a teában is.
Két hónap paleo-ketogén táplálkozás az esetek túlnyomó részében rendezi a vashiányos vérszegénységet. Megszűnik a fáradékonyság, a gyengeség, nő a teljesítőképesség. Az áteresztő bél szindróma visszarendeződésével pedig megszűnik a vas elvesztésének egyik útja. A paleo-ketogén táplálkozás mellett nem szükséges sem a vas, sem a folsav mesterséges pótlása.
Fontos, hogy ne csirke- és szárnyashúsokat együnk, hanem vörös-húsokat. Arra sem árt figyelnünk, hogy egyes vitaminkiegészítők is okozhatnak galibát. A túl sok C-vitamin (kiegészítő formájában) például csökkentheti a B12-vitamin szintjét, mivel a C-vitamin sajátos redoxtulajdonságai révén (elektrondonor), a B12-vitamint inaktív formává alakítja. Így nem árt óvatosnak lenni a különböző vitaminok szedésével sem.
Néhány élelmiszer vastartalma:
Hem tartalmú élelmiszerek:
Nem hem tartalmú élelmiszerek:
És végül egy érdekesség!
A spenót és más élelmiszerek vastartalmát Gustav von Bunge vizsgálta a 19. század végén. Állítólag jól mért, de mikor az anyagot kinyomtatták egy tizedes vesszővel odébb kúszott a szöveg. Így 3,5 mg helyett 35 mg állt a közleményben. Mire ez a baki általánosan ismertté vált Popeye már hirdette az igét. Tehát ez is egy tévhit volt, bár még ma is sokan biztosak a spenót, vas és Popeye összefüggéseiben.
Irodalomjegyzék
Umbreit J.N., Conrad M.E., Moore E.G., Latour L.F.: Iron absorption and cellular transport: The mobilferrin/paraferritin paradigm. Semin. Hematol., 1998;35:13-26.
Provan D.: Mechanism and management of iron deficiency anaemia. Brit. J. Haematol.1999;105:/Suppl 1/ 19-26.
http://www.dietetikamindenkinek.hu/vashiany_es_vashianyos_verszegenyseg_etrendi_kezelese.php
http://jn.nutrition.org/content/49/1/1.full.pdf
http://www.pirula.net/diakok/pediatria/hemoglobinmcvnormal.htm
http://www.szote.u-szeged.hu/in1st/eloadasok2/hu_V/03.pdf
The American Dietetic Association’s COMPLETE FOOD & NUTRITION GUIDE, 2nd ed. 2002. USDA National Nutrient Database
Kottler, L. és mtsai Arztliche Praxis 1975/27 1815.
http://paleomedicina.com/hu/paleoketogen-etrend
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
Vaspótlás és fertőzések
Elment az esze? Paleózik és vitamint szed? És még a gyereknek is ad? Azonnal hagyja abba!
Pótoljuk-e a szelént vagy sem?
Antioxidánsok: egészségesen és fiatalon tartanak. Vagy mégsem?
Paleózik és görcsöl a lába?
Az agykutató szerint Szent-Györgyi ebben tévedett: nincs értelme C-vitamint szedni
Napfény vitamin - Vagy mégsem? A D-vitamin hiány valódi oka. 5 jótanács
Paleolit vitaminajánlás
Szerző: dr. Tóth Csaba
A szerző orvos, háziorvos, 20-éves belgyógyász és intenzív terápiás gyakorlattal, a Paleomedicina munkatársa
A Paleomedicina munkacsoport kizárólag tudományos alapon végzi a tevékenységét. Semmilyen természetgyógyászati módszert nem használunk, ezektől elhatárolódunk. A Paleomedicina által képviselt irányzat, az evolúciós orvoslás, a valódi tudomány része. Nemzetközi orvosi szakfolyóiratokban megjelent közleményeinket itt olvashatják.