Az áteresztő bél szindróma (ÁBSZ) olyan betegségek közös nevezője, mint az 1-es típusú cukorbetegség, allergia, asztma, szklerózis multiplex, pajzsmirigy betegségek, krónikus ízületi gyulladásos betegségek, szív- és érrendszeri betegségek. A részletekre koncentráló orvosi hozzáállás sokáig ezeket különálló betegségeknek tekintette, egymástól független etiológiával. Más oldalról érkező tudományos kutatások azonban arra utalnak, ezek az egymástól távolinak tűnő betegségek egy tőről fakadnak: kialakulásuk hátterében az áteresztő bél szindróma (ÁBSZ) áll (1. ábra), amely autoimmun folyamatokat generál a szervezetben. Az autoimmun betegek számát nehéz megbecsülni, mivel az érintettek egy része más betegség hordozójaként szerepel az egészségügyi nyilvántartásokban és a halálozási statisztikákban. Mindenesetre az Amerikai Autoimmun Társaság (AARDA) becslése szerint az Egyesült Államokban jelenleg 50 millió autoimmun beteg él, ami a daganatos betegek 9 milliós és a szív-érrendszeri betegek 22 milliós számához képest megdöbbentő adat.

Normál bélműködés során a megemésztett tápanyag molekulák a bélhámsejten keresztül, aktív transzport folyamatok révén, szabályozottan szívódnak fel. ÁBSZ-ban viszont károsodnak a bélhámsejteket összetartó sejtkapcsoló struktúrák, és a bél passzív módon átjárhatóvá válik a fehérje-makromolekulák, toxinok és baktériumok számára, amelyek normál esetben nem szívódnának fel.

Számos molekuláról igazolták, hogy ÁBSZ-t generál és megjelenik a keringésben. Kialakult ÁBSZ mellett további makromolekulák is felszívódnak. ÁBSZ-t generáló anyagok a lektinek és szaponinek, egyes mono- és poliszacharidok, gabonafehérjék, tejfehérjék és más idegennek tekinthető fehérjék, különböző élelmiszeradalékok valamint az alkohol. Ezekkel az anyagokkal jellemzően a nyugati típusú táplálkozás során találkozunk. A lektinek és szaponinok mérgező növényi fehérjék, melyeket, a növények saját maguk védelmére fejlesztettek ki az evolúció során az őket elfogyasztó állatok ellen. A lektineket és szaponinokat tartalmazó élelmi anyagok nem képezik a szükségleti táplálkozásunk részét. A gabona- és tejfehérjék szerepe a nyugati táplálkozásra jellemző nagyarányú gabona- és tejtermékfogyasztással hozható összefüggésbe. A túlzott finomított szénhidrát fogyasztás tovább ront a bélfali gyulladásos állapoton.

A táplálkozáson túl problémát jelentenek a gyógyszerek (pl. szteroid és nem szteroid gyulladáscsökkentők, fogamzásgátlók, antibiotikumok) illetve azok a gyógyszeradalékok, melyeket a gyártók kifejezetten felszívódás fokozás (vagyis ÁBSZ generálás) céljából tesznek a gyógyszerekbe. ÁBSZ-t okozhat a kemoterápia is. A helyzetet súlyosbítja, hogy autoimmun vagy daganatos betegek gyakran folyamatos gyulladáscsökkentő kezelésben részesülnek, és ilyen módon maga a konvencionális orvosi kezelés tartja fenn és súlyosbítja az ÁBSZ-t és a betegséget. Az előbbiekben felsorolt anyagok attól függően, hogy időszakosan vagy folyamatosan vannak jelen a táplálkozásban, átmeneti vagy krónikus gyulladást és áteresztést hoznak létre, és tartanak fenn a bélben. A bél normál szigetelőfunkciója mellett csak aminosavak szívódnak fel a bélből, fehérjék nem. Az emésztetlenül a keringésbe kerülő fehérjék, fehérjetöredékek azonban a molekuláris mimikrinek nevezett jelenségen keresztül megtévesztik az immunrendszert, és a védekező immunválasz a saját szervezet ellen fordul. Ez az alapja az ÁBSZ és az autoimmunitás közötti kapcsolatnak.

ÁBSZ-ra hétköznapi, de szerteágazó panaszok is utalhatnak, melyek nem feltétlenül merítik ki konkrét betegségek diagnosztikus kritériumait. Ilyenek lehetnek a hasi diszkomfort, emésztési zavarok, fáradékonyság, memóriazavar, akne stb. Gyulladásos bélbetegségekben (Crohn betegség, colitis ulcerosa, cöliákia) egyértelmű az ÁBSZ jelenléte, de több autoimmun betegséggel (szklerózis multiplex, autizmus) kapcsolatban leírták, hogy nagy arányban fordul elő diagnosztizált gyulladásos bélbetegségekkel együtt, ami szintén az előbbi kóroki szerepére utal.

Az is ismert, hogy nemcsak a bélfal, hanem az idegrendszeri szövetet védő vér-agy gát is kóros mértékben áteresztővé válhat. A vér-agy gát áteresztését ugyanazok az anyagok váltják ki, mint amelyek az ÁBSZ-t is generálják. Ilyen módon a belgyógyászati autoimmun betegségeket kialakulását neurológiai autoimmun betegségek megjelenése követheti (pl. demielinizációs betegségek, autoimmun epilepsziák, amiotrófiás laterál szklerózis). Egyes betegségekben az is gyanítható, hogy a nyugati típusú étrend mely összetevője jelenti a fő problémát. A szklerózis multiplex tejfogyasztás-elmélete például nemcsak a tehéntejfogyasztás mértékével hozza összefüggésbe ennek a betegségnek az előfordulását, de az elmélet képviselői állatkísérletes úton is igazolni tudták, hogy a tejben megtalálható butirofilin nevű fehérje és a mielinhüvely egyik struktúrfehérjéje között immunológiai keresztreakció felelős az autoimmun folyamat kialakulásáért.

Gasztroenterológiai protokoll szerint az ÁBSZ (illetve a gyulladásos bélbetegségek) kezelésében szteroid és nem-szteroid gyulladáscsökkentőket, illetve immunmoduláns kezelést alkalmaznak. Ezek hatékonysága csekély, ugyanakkor hosszabb távon mellékhatásokat okoznak. Jelenlegi ismereteink és gyakorlati tapasztalataink alapján az ÁBSZ nem állítható helyre más módszerrel csak a paleo-ketogén étrenddel. Munkacsoportunk hét évre visszanyúló orvosi tapasztalattal rendelkezik a paleolit és paleo-ketogén étrenddel, illetve ennek az étrendi terápiának a gyógyszeres kezeléssel történő összeegyeztetésével kapcsolatban. Úgy tűnik, a paleo-ketogén étrenddel elérhető eredmények minden kórképben felülmúlják azt, amit a konvencionális orvoslás eszközeivel jelenleg elérhetőnek tartunk. Munkacsoportunk a tudományos eredményeit feldolgozza és folyamatosan közli tudományos fórumokon. Eddig nyolc paleo-ketogén étrenddel történő gyógyulásról szóló esettanulmányt és több összefoglaló cikket közöltünk.

 
Az Áteresztő Bél Szindróma (ÁBSZ) mérése. Magyarországon egyedül a Paleomedicina végzi a vizsgálatot.

Szerző: dr. Tóth Csaba
A szerző orvos, háziorvos, 20-éves belgyógyász és intenzív terápiás gyakorlattal, a Paleomedicina munkatársa

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Gyógyítja-e a paleolit étrend az Áteresztő Bél Szindrómát?
Az autoimmun betegségek oka az Áteresztő Bél Szindróma (leaky gut syndrome)
Autoimmun betegségek gyógyítása paleo-ketogén étrenddel: a Crohn betegség. Van kiút a kilátástalanságból.
Áteresztő Bél Szindróma (ÁBSZ). Mindent visz a krónikus civilizációs betegségek kórokában
A Crohn betegség gyógyítása paleo-ketogén étrenddel: A nemzetközi cikk magyar fordítása
Autoimmun betegségek gyógyítása: Rheumatoid arthritis (reuma)

A Paleomedicina munkacsoport kizárólag tudományos alapon végzi a tevékenységét. Semmilyen természetgyógyászati módszert nem használunk, ezektől elhatárolódunk. A Paleomedicina által képviselt irányzat, az evolúciós orvoslás, a valódi tudomány része. Nemzetközi orvosi szakfolyóiratokban megjelent közleményeinket itt olvashatják.

2017-05-02