E Mail: paleomedicina@gmail.com
Rehabilitáció: Jelenleg csak online elérhető.
Veszélyes lehet az elhízást genetikai okokra fogni. Ha valaki veszi a fáradságot és megpróbálja kideríteni, mi igaz az elhízás genetikai kóroktanával kapcsolatban, azt tapasztalja, hogy semmilyen egyértelmű bizonyítékot nem tud a genetikai ok mellett felmutatni a tudomány. Egyetlen tanulmány sem igazol mendeli genetikai szabályokra visszavezethető öröklődést vagy génhibát.
Az utóbbi időkben a genetika kiemelten foglalkozik a génkapcsolók működésével. A génkapcsolók működtetnek vagy állítanak le géneket. Azt feltételezik, hogy a meglévő genetikai opciók között a génkapcsolók adnak útmutatást a biokémiai folyamatoknak. Egyesek azt is feltételezik, hogy bizonyos folyamatokat több génrészlet is kódol. Ezért egy gén megléte vagy hiánya egy adott helyen, még nem bizonyíték a betegség hajlamának örökletessége mellett. Az is sokatmondó, hogy a bizonyítási folyamat megfordulni látszik. Nem a génhez keresnek betegséget, hanem a betegséghez géneket. Ez azonban félrevezető. Hiszen a cukorbetegség vagy a meddőség a legtöbb esetben az elhízás következménye. Vagyis nem közös genetikai hajlam alakítja ki. Így feltételezhető, hogy a genetikai fogékonyságnak a szerepe töredéknyi a közös életmódhoz képest. Ha egyáltalán létezik, örökletes hajlam. Meggyőződésem, hogy az elhízás esetében a probléma nem a génjeinkben van, hanem a rossz dietetikai és orvosi tanácsokban és a tányérunkon.
A kép forrása: pixabay.com
Azok a kutatók, akik genetikai magyarázatot próbálnak találni az elhízásra, időről időre szenzációként jelentik be egy újabb gén azonosítását, amelynek szerepe lehet az elhízásban. Mint említettem azonban eddig még egyről sem bizonyosodott be, hogy oka lenne vagy hajlamosítana az elhízásra. Sőt a tanulmányokban általában elismerik, hogy az elhízás leggyakoribb oka az egészségtelen táplálkozás. Arról is beszélnek, hogy a mozgás semlegesítheti a gének negatív hatását. Nehezen képzelhető, hogy a mozgás a genetikának külső ellenpontja lenne, hiszen biológiai és genetikai értelemben ez a fajta kontroll nem értelmezhető. Meggyőződésem, hogy az elhízás okát legkevésbé a genetikában kell keressük. Már csak azért is, mert génjeink az elmúlt száz évben nem változtak, viszont az elhízottak tábora jelentősen megnövekedett. Mindez alapvetően ellentmond az elhízás genetikai elméletének. A tanulmányokat olvasva és figyelve sok esetben lehet az a gyanúnk, hogy inkább az állami pénzek megszerzése volt a cél a genetikai lehetőség vizsgálatában.
A genetika emlegetése veszélyeket is rejt magában. A túlsúlyos ember hajlamos azt gondolni, hogy mindegy tesz, ő genetikailag ilyen. Nem tud lefogyni és nincs is erre esélye. Az elhízás statisztikai adatait kutatva, látnom kellett, hogy az elhízottság felbecslése nem egyszerű dolog. Egyrészt a világ országai külön-külön és ritkán publikálják anyagaikat nem saját országuk nyelvén. Másrészt a WHO által közölt adatok is többféle módszerrel készülnek. Vannak statisztikák, amelyek önkéntes elmondás alapján mérik fel a helyzetet. Vannak olyanok, amelyek orvosi vizsgálattal mérik az elhízás mértékét, általában a BMI alapján. Azonban gyakran itt is önkéntes a jelentkezés a felmérésre. És végül vannak az egész világra kiterjedő vizsgálatok, ahol reprezentatív mintát használnak. De még ezek között is van, amelyekből hiányoznak a gyerekek vagy csak 20 év felettiek vesznek részt. De a legutóbbi átfogó, 2009-es vizsgálatban például az USA nem akart részt venni. Ehelyett saját maga készített egy önkéntes elmondáson alapuló vizsgálatot. 63 ország vett részt ebben a felmérésben. Az eredmény lesújtó lett. A vizsgált országok felnőtt lakosainak 50-75 %-a túlsúlyos vagy elhízott volt. A legelhízottabbnak a dél-afrikaiak bizonyultak (Szaúd-Arábia sem vett részt a vizsgálatban), a legkevésbé pedig a kelet-ázsiai országok.
Európában a vezető helyeken Málta, Görögország, Finnország, Luxemburg után ötödikként következik Magyarország 53.7 %-kal. A kusza statisztikák ellenére is egyértelmű, 1980-tól az elhízás és túlsúly vált a népesség legnagyobb pusztítójává. 30 év alatt a BMI értékek világszerte drámai módon emelkedtek. A krónikus civilizációs betegségek kiváltóinak tekintett tényezők közül az elhízás a 8 faktor közül a legkritikusabbnak tekinthető. Vizsgáljuk meg ezeket a rizikófaktorokat paleo szemlélettel!
A krónikus betegségek és kiváltó faktoraik
Azt mindenképpen látjuk, hogy a magas vérnyomás, vércukor, és az elhízás (amennyiben civilizációs betegségekről van szó) egyértelműen az egészségtelen táplálkozás következményei. Itt jelezném, hogy a Magyar Elhízástani Társaság megállapítása szerint, a fogyókúrák között nem találtak olyat, amelyik a magas vérnyomás és koleszterinszint szempontjából is hatékony lett volna. A mozgáshiány önmagában nem értelmezhető mint rizikó faktor. Mi több, tapasztalatom szerint a gyógyulást esetenként felgyorsíthatja, de nem előfeltétele a gyógyulásnak. Ha mindezeket figyelembe vesszük, akkor marad az alkohol, a dohányzás és az egészségtelen táplálkozás. A dohányzás és az alkohol önmagában csak a civilizációs betegségek kisebb részéért felelős. Ki lehet jelenteni, hogy az elhízáson keresztül és annak közvetlen kiváltó okaként az egészségtelen táplálkozás felel a civilizációs betegségekért. Ennek fényében a megoldást is az egészségtelen táplálkozás felszámolásában kell megjelölni.
A krónikus betegségek megelőzése kapcsán, elég lenne figyelnünk és koncentrálnunk a valódi egészséges táplálkozásra.
„Az elhízás kezelésében és leküzdésében hatalmas segítséget jelenthet az orvosok, dietetikusok, gyógyszerészek támogatása. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége évek óta küzd a különböző táplálkozással összefüggő betegségek terápiás vonatkozásainak széles körű megismertetéséért, és a megfelelő táplálkozási gyakorlat és szokások elterjesztéséért.” - Antal Emese, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke.
Az hivatalos orvoslás az elhízás okaiként jelöli meg a következőket:
Nemhiába kezdtem összefoglalómat a genetikai zsákutcával. Az utóbbi időszak preferált irányvonala volt a genetikai mutációk keresése, amely azonban nem vezetett eredményre. De nemcsak az elhízás kapcsán, hanem más krónikus betegségek kapcsán is megdőlt a genetikai tényező szerepére vonatkozó elmélet. Adatok támasztják alá, hogy gyermekkorban az 1-es típusú cukorbetegség megjelenése nem genetikai hajlam függvénye, hanem sokkal inkább autoimmun folyamat következménye. Így valóban félrevezető lehet a genetikát, mint megváltoztathatatlan faktort emlegetni az elhízás kapcsán.
Bizonyos esetekben (leggyakrabban mellékvese betegség esetén) veleszületett vagy szerzett betegség kapcsán másodlagosan alakul ki elhízás. Magyarázatra nem szorul, hacsak nem annyiban, hogy sok esetben nem tudjuk, hogy túladagoljuk magunknak a fűtőanyagot. Mégpedig azért, mert bízunk a hivatalos ajánlásokban és a dietetikusokban. Később erre visszatérünk.
Gyógyszerhatások és mellékhatások: Sok gyógyszer van, amely elhízást okozhat. Vannak ismertebbek és kevésbé ismertek. Felvilágosítást ritkán kapunk a felírásuk alkalmával. Célszerű tájékozódni. A legfontosabb elhízást okozó gyógyszercsoportok:
A mozgáshiány minden szempontból segíti az elhízást. Azonban komplexebb probléma, mint azt gondoljuk. Az elhízás folyamatában van egy fordulópont. Bizonyos súly felett az adaptív mechanizmusok eltolódnak a szívfrekvencia emelkedés irányába. Azok az adaptív mechanizmusok, amelyek irányítják sportolás alatt is a szervezetünk működését. Részletesen jelen cikkben nincs mód ismertetni a rendszert. Lényege az optimális vérnyomás és oxigénellátás biztosítása extrém terhelések során is, akár hosszabb idősávban. Szóval ezek a reflexszerűen felépülő folyamatok, az elhízás egy bizonyos határ felett oly mértékben emelik a szívfrekvenciát, hogy rendkívül kevés mozgás is nagy megterhelést jelent. Nem lehet kondicionálni ezt a kifáradást, így nem lehet tervezett programot sem csinálni, hiszen nem emelhető a magas szívfrekvencia miatt a terhelés mértéke még minimálisan sem. Csak akkor, ha elindul a fogyás. Így a mozgás és elhízás kapcsolata nem fekete-fehér. Lehet fogyni mozgás nélkül és lehet hízni tornaedzések mellett is. Sokkal inkább a kiegyensúlyozott mozgás irányában kellene elmozdulnunk, mely nem extrém terhelést és nem kalóriaégető mozgásigényt kell, hogy jelentsen.
Végezetül az elhízás okaihoz kapcsolódva hadd emlékezzek meg bizonyos fehérjékről, hormonokról, amelyek újabb kutatási eredmények szerint befolyásolják az anyagcserénket és ezen keresztül az elhízást is. Sok ilyet találtak (kolecisztokinin, bomberin, neuromedin) azonban egyikről sem bizonyosodott be, hogy kulcsszerepet töltene be az elhízásban. És egyiket sem tudták a fogyás szolgálatába állítani. A legígéretesebbnek a leptin nevű hormon tűnik. Állatkísérletekben lehetséges volt a genetikusan elhízott patkányokat lefogyasztani. A leptint a zsírszövet termeli és leptin receptorokon keresztül fejti ki hatását. Újabban a leptinreszisztencia kérdését is vizsgálják az inzulinrezisztenciához hasonlóan. Szorosan összefügg a fruktózfogyasztással, amellyel később foglalkozom majd. Elöljáróban annyit, hogy a gyümölcsfogyasztás nem feltétlenül kell úgy értelmeznünk, mint azt eddig tettük. Az elhízás szempontjából a paleoorvosi tapasztalatok azt mutatják, minden más étrendnél és diétánál hatásosabb a paleolit étrend.
Kívánatosak a szemnek, de a hivatalos ajánlásokkal ellentétben a gyümölcsök nem képezik az egészséges táplálkozás alapját. A kép forrása: https://www.flickr.com/photos/97477873@N00/9369949185
Az elhízás tekintetében is megállapítható, hogy a nyugati étrend tekinthető a legfontosabb okozati tényezőnek. Kilóink a helytelen táplálkozás miatt gyűlnek. Az elhízás kezdete egyre korábbra tevődik. (Csak most tudatos paleolit táplálkozóként látjuk, hogy mennyire helytelen például az óvodában nutellás kenyérrel reggeliztetni a gyerekeket.) Már óvodás korban elhízott Magyarországon a gyerekek 12-16 %-a. Ha tüzetesen megvizsgáljuk, miként táplálkozunk akkor szembetűnő a paradoxon. Minél inkább a hivatalos, média által is közvetített ajánlások szerint táplálkozunk, annál inkább szaporodni fognak a kilók. Mik azok a táplálékok, amelyek észrevétlenül visznek bennünket az erdőbe? Kicsit nézzük meg alaposabban az étrendi ajánlásokat. Vezető helyen a tej és a teljes kiőrlésű gabonák. Ajánlott élelmiszerek a rizs, burgonya és a tésztafélék.
Nos, az előbb említett élelmiszerek mind szénhidráttartalmúak és elhízást okoznak. Még akkor is, ha ehhez nem csatlakozik az üdítők, cukrászsütemények és édességek fogyasztása. Az elhízott 40 éven felüli férfiak jelentős része nem szereti az édességeket. Döntően a fenti élelmiszereket fogyasztja, mégis elhízott. A finomított cukrok, bennük a fruktóz, kukoricaszirup fogyasztása az elmúlt 20 évben világszerte a duplájára emelkedett. Óriási terhelést jelentenek, de leginkább a gyermekeket és fiatal nőket érinti. A legtöbbet a 18-23 év közötti korosztály fogyaszt belőlük. De ha figyelmesek vagyunk, és nem vagyunk türelmetlenek, megtalálhatjuk ezeket a cukrokat a húsáruk összetevői között is. (Vigyázat, egyes multik már szemfülesek. Két csomagolása van az árunak. Az eredetin feltüntetik a fruktóz tartalmat, ez a beszállítói csomagolás. Az áruház átcsomagolja, amin már nincs rajta a fruktóz, de ha kibontod, akkor bukta. A baj hogy általában csak otthon nézünk a külső csomagolás alá.) Szóval a finomított cukorfogyasztás növekedése arányban áll az elhízás emelkedésével, de inkább csak a gyermekeknél és a fiatal korosztályban nevezhető a döntő oknak.
A férfiak és idősebb női korosztályok alapvetően a kenyér, tej és burgonyafogyasztás számlájára írhatóan gyűjtik a kilókat. Illetve a szénhidrát túlsúlyú nyugati étrendnek. Nem szeretnék élelmiszereket kiemelni. Nem azért mert nem lehetne. Hanem azért mert a jelenlegi információs káoszban valamint félrevezető környezetben nincs értelme. Meg azért sem, mert a táplálkozásunkat nincs értelme, külön-külön élelmiszereket kiragadva értékelni. Komplexen kell szemlélni a táplálkozási rendszert, amiben élünk. Már csak azért is, mert a többség, és főleg a gyerekek, kiszolgáltatottak. Hiába szeretné a szülő egészségesen táplálni a gyereket, vagy hiába szeretnénk jómagunk úgy táplálkozni, a menzán az iskolában, az óvodában egyszóval a közétkeztetésben továbbra is standard a nyugati táplálkozási modell. Hogy ez ne legyen elég, most még iskolatej program is rontja a helyzetet. (Tudták, hogy az iskolatej program magyar találmány? 1939-ben vezették be először, mert azzal próbálták volna megoldani az elmaradottabb vidékeken élő gyermekek egészségi felzárkóztatását. A háború megakadályozta a teljes kibontakozását.)
Szóval minden adott az elhízás kialakulásához ma Magyarországon. Nyugati étrend, óriási szénhidrát-terheléssel, nagyon sok gyógyszer, amely eleve generálja a súlytöbbletet, abszolút zsákutcába csaló dietetikai ajánlások, kaotikus média szakírások (csak nagy jó indulattal nevezhetőek szakírásnak), melyek szerzői tájékozatlanok az elhízás valódi okaiban. Így tulajdonképpen azt mondhatjuk, hízlalnak bennünket. Persze minden eszébe jut az embernek, reméljük, nem azok hízlalnak bennünket, és nem tudatosan, akik majd végeláthatatlanul le akarnak fogyasztani bennünket.
A képlet egyszerű, a nyugati étrend megváltoztatása. A következő részben bemutatom a fogyókúrákat, amiket kitalált az emberiség a fogyasztásra. És természetesen azt is megpróbálom elemezni miért annyira hatásos a paleolit táplálkozás, és miért emelkedik ki magasan a többi módszer közül.
A cikk második része: Az elhízás paleo orvosi vonatkozásai 2. rész
Szerző: dr. Tóth Csaba
A szerző orvos, háziorvos, 20-éves belgyógyász és intenzív terápiás gyakorlattal, a Paleomedicina munkatársa
Kapcsolódó tudományos cikkek:
A 2-es típusú cukorbetegség: a paleolit étrend és az Amerikai Diabétesz Társaság (ADA) hivatalos étrendjének összehasonlítása
A paleolit táplálkozás, mint a dinamikusan fejlôdô evolúciós orvostudományi szemlélet alaptétele és módszere
Successful treatment of a patient with obesity, type 2 diabetes and hypertension with the paleolithic ketogenic diet
Megjegyzés: Az eredeti cikk 2013.01.07-én íródott, a magyarországi paleo bulvárosodását megelőző időszakban. A megkülönböztetés és a tudományosság megőrzésének céljából 2014. óta az általunk alkalmazott étrendet paleo-ketogén étrendnek nevezzük. Természetesen az ebben a cikkben "paleolit"-nak nevezett étrend megfelel a "paleo-ketogén" étrendnek. A paleo-ketogén étrendről itt olvashat bővebben.
A Paleomedicina munkacsoport kizárólag tudományos alapon végzi a tevékenységét. Semmilyen természetgyógyászati módszert nem használunk, ezektől elhatárolódunk. A Paleomedicina által képviselt irányzat, az evolúciós orvoslás, a valódi tudomány része. Nemzetközi orvosi szakfolyóiratokban megjelent közleményeinket itt olvashatják.
2013-01-07
