Egy évvel ezelőtti (2015.02.04.) hír volt Magyarország miniszterelnökének, Orbán Viktornak egy interjúrészlete, amit a nol.hu következőképp foglalt össze:

„Az egészségügy átalakításával kapcsolatos kérdésekre nagyfokú türelmetlenséggel reagált, mondván, hatalmas összeget, 500 milliárd forintot költöttek fejlesztésekre és az intézményi átalakításokra, a „hardver megvan, a szoftvert szeretné most már látni", az eredményt, hogy kevesebben halnak és betegszenek meg. Azt kell megmondani az egészségügyi államtitkárnak és a tárcát vezető miniszternek, hogy ez a rengeteg pénz hogyan igazolódik vissza, hogyan valósul meg a cél, hogy ne betegedjenek meg az emberek! – tette hozzá.”

Vagyis a miniszterelnök a pénzért cserébe eredményeket szeretne már látni. Azt, hogy a felújított vagy teljesen újonnan épített egészségügyi ellátóhelyeken végre eredményesen gyógyítsanak. Azóta tudjuk, hogy eredmény továbbra sincs, sőt egyre aggasztóbb helyzetben van a magyar egészségügyi ellátórendszer.

Meggyőződésünk, hogy tudjuk a választ, ami azonban egyáltalán nem bíztató.
Azonnal szeretnénk leszögezni, hogy a kérdést nem politikai szempontból közelítjük meg, Kizárólag szakmai és szakmapolitikai oldalról szeretnénk válaszolni Orbán Viktornak.

Miniszterelnök Úr!

Az egészségügy rendbetétele a jelenlegi viszonyok és szabályrendszerek mellett megoldhatatlan. Lehetetlen megoldani. Mégpedig azért, mert a jelenlegi keretek között nincs megoldás.

A 2010 óta az egészségügyre költött 6500 milliárd forint egy olyan nyerőgépbe került, ami feneketlen kútként nyeli a pénzt. Ha nem változik meg gyökeresen a szakmai módszertan és gondolkodás, ennek a többszörösét is bele lehet önteni, akkor sem lesz érdemi változás. A kutya nem a politikai oldalon, hanem a szakmai oldalon van elásva. Önök pedig a politikai oldalon próbálják kiásni.

Azért Miniszterelnök Úr, mert fordítva ül mindenki a lovon. De leginkább a vezető orvosi réteg, aki meghatározza a szakmai irányelveket, amihez Önök működési szerkezetet és pénzt próbálnak hozzárendelni. A jelenlegi szakmai irányvonalakhoz bármennyi pénzt hozzá lehetne rendelni, gyakorlatilag semmi nem változna.

Egészen röviden, nem a pénz kevés, hanem magával a belgyógyászattal és a betegség megelőzéssel van a baj. Azzal, hogy e kettő egyáltalán nem működik. Nem hoztak eredményt a megelőzésre és egészségnevelésre fordított milliárdok, hiszen a betegek száma egyre csak nő. A belgyógyászat pedig nem tudja meggyógyítani ezeket a betegeket. Egyre több a beteg, akiket nem lehet meggyógyítani. Ez az említett 6500 milliárd forint csak csepp a tengerben. Szóval adott egy rendszer, amibe özönlenek a betegek, egyre több, de a végén csak halottan lehet elhagyni. Elnézést, ha erősnek tűnik, de sajnos igaz. A rendszerbe való bekerüléshez elég egy betegség, mondjuk a magas vérnyomás, amiből 20-25-30 év után már 5-6 betegség lesz. Az eleinte a betegre havonta költött összeg 50-60 ezer forint, mielőtt meghal, ez már 400-500 ezer is lehet. És ez a lufi csak egyre dagad és dagad.

Miniszterelnök Úr, sosem lesz annyi pénzünk, hogy ezt így megoldjuk.

És ne gondoljuk, hogy más országokban jobb a helyzet. Az USA 6-szor annyit költ egy betegre, mint Magyarország. Ugyanígy a németek! De a betegségstatisztikák alig vagy egyáltalán nem jobbak. Csak éppen több pénzük van, megfizetik az orvosokat és tudnak új eszközöket venni.

Azaz egyszerűen gazdagabbak, mint hazánk, és többet tudnak költeni az egészségügyre. A beteg azonban ott sem kevesebb, sőt. Csak pár évvel tovább élnek. De például Japán még a felét sem költi annak, amit az USA, ott mégis tovább élnek és kevesebb a beteg.

A WHO szerint az elkövetkező 20 évben, csak a cukorbetegség terjedését alapul véve, az egészségügyi költségek minimum 50%-kal nőnek. Ezek óriási összegek lesznek. Ha be akarjuk hozni a lemaradásunkat, akkor 20 év alatt 6-szorosára kellene emelni az egészségügyi költségvetést. Ez csak a lemaradás, nem beszéltünk arról, hogy esetleg jobban kellene állni mint más nemezetek.

A paraszolvenciát nem lehet pótolni, nincs az a pénz. Szép és támogatandó dolog, kiűzni a magyar egészségügyből. Jelen körülmények között azonban nem lehet. Akik ezt gondolják, alapvetően nincsenek tisztában a valós viszonyokkal. A cél persze nemes, de megoldást nem ez sem jelentene.

A megoldás a kevesebb beteg, hatékony megelőzés, hatékony belgyógyászat. Csak ennek következtében lesz kevesebb beteg ember a rendszerben, akikre így kevesebbet is kell költeni. A kevesebb beteghez kevesebb orvos és jóval olcsóbb infrastruktúra kell.

Ha Ön most megkérdezi a leghitelesebbnek tartott szakmai testületet erről, azt fogják mondani, nem lehet csökkenteni a betegek számát. Ezért nem is beszélnek róla szakmai berkekben. Lehet, hogy nem őket kell kérdezni!

Ahhoz, hogy az „eredményesebb gyógyítás-kevesebb beteg” mint cél megvalósuljon, tudomásul kell venni, hogy a jelenleg is az orvosi gyakorlat alapját képező elvek tudományos szinten már megdőltek. Hogy a legfontosabbakat említsük, megdőlt, például, hogy:

• testmozgással megelőzhetőek lennének a betegségek
• az állati zsírok károsak lennének
• a jelenleg alkalmazott étrendi tanácsok hatékonyak lennének a megelőzésben
• a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása javítana az egészségügyi mutatókon
• a koleszterin a szívbetegség okozója lenne
• a mindennapi stressz és lelki okok járulnak hozzá a betegségek kialakulásához
• önmagában a cukor kivonása eredményeket hozna

A belgyógyászatot és megelőzéstant újra kell írni. Nem szabad csodát várni azoktól az elvektől, amelyek 40 év alatt sem bizonyítottak. Miért várjuk még mindig a csodát?

Az új elvek adottak, a tudományos szakirodalomban utánérhetőek. Gyorsan és hatékonyan bevezethetőek.

A probléma nem magyar. A probléma globális. Vannak országok, amelyek gazdagok. Ők ugyanúgy rengeteg pénzt pumpálnak az egészségügybe, gyakorlatilag haszontalanul. Ugyanolyan feneketlen kút náluk is a rendszer.

És vannak országok, ahol az első apró lépéseket már megtették: pl. Svédország és Japán. Külföldön számos országban kezdenek nagyon új szelek fújni.

Miniszterelnök Úr, gyökeres hozzáállásbéli változás kell, olyan szakemberek, akik tudják és értik az új szeleket. Olyanok kellenek, akik átírják az elavult és bebetonozott rendszert. A jelenlegi szakmai vezetés erre alkalmatlan. Ők a mostani nem működő rendszer létrehozói és fenntartói. Nem érdekük a változás. Érdekük az, hogy a pénz irányába tolják a megoldási módokat.

Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy ezeket a szakmai vezetőket tovább megtűrje a rendszerben. Át kell alakítani a szakmai irányelveket új, tettrekész és valódi tudományt képviselő emberekkel.

Csak remélhetjük, hogy ez minél előbb megtörténik, mert egyszerűen nincs más út. Politikai szándékkal nem lehet megoldani egy szakmai kérdést. Lehet próbálkozni, ahogy az elmúlt 25 évben sok alkalommal, de eredményt nem fog hozni.

Az évente újonnan regisztrált daganatos betegek száma 2001 és 2013 között a Nemzeti Rákregiszter alapján. A két időpont között 19,918 fővel nőtt az új rákesetek száma. Sajnos 2010 óta is nő az új esetek száma. (A Nemzeti Rákregiszter létrehozását a Világbank "felzárkózási programja" támogatta.
 

 Magyarország éves egészségügyi kiadásai (forrás: http://data.worldbank.org)

Ha egymás mellé tesszük a két grafikont, egyértelmű a következtetés: A növekvő egészségügyi ráfordítások mellett is folyamatosan nő a betegek száma. Illusztráció céljából azért a rákbetegséget választottuk, mert a Nemzeti Rákregiszter jóvoltából ezzel kapcsolatosan állnak rendelkezésre az éves pontos adatok. 

Szerző: dr. Tóth Csaba
A szerző orvos, háziorvos, 20-éves belgyógyász és intenzív terápiás gyakorlattal, a Paleomedicina munkatársa

Kapcsolódó cikk:
Segítenek-e a daganatos betegeken a drága, államilag támogatott rákgyógyszerek?
Megállt a születéskor várható élettartam 20 éve tartó növekedése.

A Paleomedicina munkacsoport kizárólag tudományos alapon végzi a tevékenységét. Semmilyen természetgyógyászati módszert nem használunk, ezektől elhatárolódunk. A Paleomedicina által képviselt irányzat, az evolúciós orvoslás, a valódi tudomány része. Nemzetközi orvosi szakfolyóiratokban megjelent közleményeinket itt olvashatják.

2016-03-14