Az utóbbi napokban egy olyan tanulmány híre söpört végig az internetes fórumokon, amely alapján gyökeresen meg kellene változtatni a jelenleg hivatalos étrendi ajánlásokat. Borítékolható, hogy erre most sem fog sor kerülni. A vizsgálatot az egyik legtekintélyesebb orvosi folyóiratban közölték. A cikk feltűnően erős, ami a módszertanát illeti. Több mint 135,000 résztvevője volt öt kontinens 18 országból. Az országokon belül az összefüggések nagyon hasonlóak voltak, ami nem meglepő tekintve, hogy a Földön élő összes ember egy fajba tartozik, ami azt jelenti, hogy az anyagcseréjük tekintetében is nagyon hasonlóak. A cikk tanulsága szerint a több szénhidrátfogyasztás magasabb, a több zsír fogyasztása pedig alacsonyabb halálozással járt együtt.
A cikk, ahogy említettük, nagy karriert futott be és a világ vezető újságai idézték a fő eredményeit. Egy momentum azonban a legtöbb híradásból kimaradt. Ez pedig az, hogy, mint az az eredeti cikkből kiderül, a növényi és az állati eredetű fehérjék fogyasztása közül, csak ez utóbbi állt összefüggésben az alacsonyabb halálozással. Alább a cikk kivonatát olvashatják magyarul.
Fordította és kivonatolta: dr. Clemens Zsófia
A jelenlegi táplálkozási ajánlások alacsony zsírtartalmú étrendet javasolnak. Vagyis azt tanácsolják, hogy a bevitt kalória legfeljebb 30%-a származzon a zsírból a többi pedig szénhidrátból. A telített zsír a kalóriabevitel legfeljebb 10%-át tegye ki.
Az utóbbi években számos Európában és Észak-Amerikában végzett metaanalízis és randomizált kontrollált vizsgálat is azt mutatta, hogy a telített zsír fogyasztása nem függ össze a szívbetegség magasabb kockázatával és a halálozással. A vizsgálat szerzői szerint nem volt egyértelmű, mennyiben voltak ezek az eredmények köszönhetők ezen országok magas életszínvonalából adódó túltápláltságnak.
A PURE (The Prospective Urban Rural Epidemiology) vizsgálatba olyan országokat is bevontak, amelyekben az alultápláltság sokkal nagyobb probléma mint a túltápláltság. A PURE vizsgálatban a teljes zsírfogyasztást, a telített és telítetlen zsírfogyasztást valamint a szénhidrátok fogyasztását vetteték össze a halálozással és a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásával, azon belül a miokardiális infarktussal, a stroke kialakulásával, a kardiovaszkuláris halálozással és az egyéb eredetű halálozással.
A PURE vizsgálat 2003 és 2013 között futott. Résztvevői 35 és 70 év között voltak, akiket öt kontinens 18 országából válogattak be a vizsgálatba. Az országok között voltak alacsony, közepes és magas jövedelemmel rendelkező országok.
Magas jövedelemmel rendelkező országok voltak: Kanada, Svédország, Egyesült Arab Emirátus
Közepes jövedelemmel rendelkező országok voltak: Argentína, Brazília, Chile, Kína, Kolumbia, Irán, Malayzia, a megszállt palesztin területek, Lengyelország, Dél-Afrika, Törökország
Alacsony jövedelemmel rendelkező országok voltak: Banglades, India, Pakisztán, Zimbabwe
Az adatokat standardizált kérdőívekkel gyűjtötték az életmód-tényezők, gyógyszerelés és megelőző betegségek tekintetében. A résztvevők súlyát, magasságát, csípő- és haskörfogatát megmérték 3, 6 és 9 év elteltével. A táplálkozási szokásokat induláskor mérték fel standard táplálkozás kérdőívekkel.
A követés alatt 5796 személy halt meg, 4784-nél pedig kardiovaszkuláris esemény történt (infarktus vagy stroke). Az Afrikán kívüli országokban a leggyakoribb halálok a rák volt a szív-érrendszeri betegség mellett. Afrikában pedig a fertőző betegségek és a légzőszervi betegségek voltak a leggyakoribbak.
Kínában, Dél-Ázsiában és Afrikában magasabb volt a szénhidrátfogyasztás mint más régiókban.
Összességében a magasabb szénhidrátfogyasztás magasabb halálozási aránnyal járt együtt. A legtöbb szénhidrátot fogyasztó csoportban (legfelső 20%) 28%-kal volt magasabb a halálozás mint a legkevesebb szénhidrátot fogyasztó 20%-ban. A nem kardiovaszkuláris eredetű halálozás pedig 36%-kal volt magasabb a legtöbb szénhidrátot fogyasztó csoportban.
A szénhidrátfogyasztás és a szív-érrendszeri betegségek megjelenése között nem volt szignifikáns kapcsolat.
A teljes zsírfogyasztás fordított összefüggésben állt a teljes halálozással, tehát minél több zsírt fogyasztott valaki annál kisebb valószínűséggel halt meg a követés alatt. Az össz-zsírfogyasztás és a szív-érrendszeri betegség megjelenése között nem volt szignifikáns kapcsolat.
A fehérjefogyasztás szintén fordított összefüggésben állt a teljes halálozással és a nem-kardiovaszkuláris eredetű halálozással. Amikor külön vizsgálták a növényi és az állati eredetű fehérjéket, a kettő közül csak az állat eredetű fehérje fogyasztása állt fordított összefüggésben a halálozással.
A zsírokon belül a telített zsírok fogyasztása fordított arányban állt a teljes halálozással, a stroke-kal és a nem-kardiovaszkuláris halálozással. Az egyszeresen és a többszörösen telítetlen zsírok fogyasztása is fordított arányban állt a teljes halálozással.
A szénhidrát- és zsírfogyasztással kapcsolatos összefüggések egyformán jelen voltak az ázsiai és a nem ázsiai országokban.
Ezek az eredmények nem támogatják a jelenleg hivatalos ajánlást a zsírok korlátozására. Ellenkezőleg, az emberek inkább nyerhetnek, ha az étrendjükben megemelik a zsírok arányát, és csökkentik a szénhidrátokét. A jelenleg hivatalos étrendi ajánlás szelektíven válogatott vizsgálatokon alapul.
A magas szénhidrát-bevitel a diszlipidémia több formát is előidézi: magas trigliceridszintet eredményez, alacsonyabb HDL koleszterinszintet valamint magas vérnyomást is okoz.
Kapcsolódó cikkek:
Tegye pont az ellenkezőjét, mint amit orvosa tanácsol, és meggyógyul!
Az elhízás paleo-orvosi vonatkozásai
Az elhízás paleo orvosi vonatkozásai - 2
Válasz Orbán Viktornak
Megállt a születéskor várható élettartam 20 éve tartó növekedése.
Félelem, szponzorok, orvoslás
A Paleomedicina munkacsoport kizárólag tudományos alapon végzi a tevékenységét. Semmilyen természetgyógyászati módszert nem használunk, ezektől elhatárolódunk. A Paleomedicina által képviselt irányzat, az evolúciós orvoslás, a valódi tudomány része. Nemzetközi orvosi szakfolyóiratokban megjelent közleményeinket itt olvashatják.
2017-09-13