2017 augusztusában megjelent egy tanulmány, melynek következtetése szerint az autoimmun paleo protokoll (AIP) étrend hatékony colitisben és Crohn betegségben. Az AIP étrendről korábban már írtunk, mint a divatos, ámde teljességgel képtelen diéták egyikéről. Az AIP egy olyan étrend, amely a tudományos alapok helyett csupa légből kapott feltevésen alapul. Az AIP-ot nyilván az a kényszer szülte, hogy a populáris paleo étrend nem hatékony a Crohn betegségben, de mégis sejtjük, hogy a paleo környékén van a megoldás. Az AIP kitalálói azonban megint mellényúltak. Sajnos az AIP autoimmun betegségekben ugyanolyan hatástalan mint a populáris paleo étrend.

A megjelent cikkel az AIP a tudományos szakirodalomba is begyűrűzött, amit a populáris paleo hirdetői tanaik igazolásához használnak fel. A külföldi paleovilágban számtalan reflexió jelent meg a cikkel kapcsolatban: valamennyi rendkívüli elfogultságról, kritikátlanságról és szakmaiatlanságról tesz tanúbizonyságot. A magyar paleo oldalakon önálló, eredeti vélemény vagy valódi elemzés eddig nem jelent meg. Ami megjelent, az nem más mint az elfogult külföldi reflexióknak a szó szerinti fordítása.

Alább a Paleomedicina csapatának elemzése olvasható arról, hogy a vizsgálat eredményei vajon mennyiben támasztják alá vizsgálat következtetéseit vagyis azt, hogy az AIP hatékony lenne a colitis ulcerosában és Crohn betegség kezelésében. A cikk sokaknak nem fog tetszeni. Az igazság, beleértve a tudományos igazságot, sokak számára kényelmetlen.

Lássuk, milyen eredményei vannak a cikknek, és azokból mi is következik.

A vizsgálatba 18 beteget (vegyesen colitis ulcerosa és Crohn betegeket) állítottak AIP étrendre (Sarah Ballantyne könyve alapján) 11 héten keresztül. Ebből 6 hét volt az eliminációs fázis, tehát ezalatt fokozatosan vontak ki bizonyos élelmi anyag csoportokat. Majd, ami maradt, azt fenntartották 5 héten keresztül. A tanulmány számos sebből vérzik. Alább sorravesszük ezeket.

1. PROBLÉMA

A vizsgálatban bevont 18 beteg közül, csak 15 fejezte be a vizsgálatot. Ezzel rögtön elérkeztünk az első problémához. A három kieső beteg közül az egyiknél vékonybél obstrukció lépett fel az AIP étrend harmadik hetében, ami miatt kórházi kezelésre szorult. A szerzők a nagy mennyiségű nyers zöldségnek, salátának és húsnak tulajdonították a mellékhatásokat. De hát ez maga az AIP étrend! Egy másik betegnek, szintén az AIP étrend megkezdése után néhány héttel, rosszabbodott az állapota, és emelkedett a gyulladásszintje is. A tanulmányból nem derül ki, hogy mi történt a harmadik beteggel, aki nem fejezte be a vizsgálatot. A vizsgálat hatékonyságának megállapítását azokra alapozták, akik bennmaradtak a vizsgálatban.

2. PROBLÉMA

A tanulmányban a hatékonyság megállapítására olyan skálákat helyeznek előtérbe, amelyek szubjektív tényezőket tömörítenek a betegség súlyosságának megítélésére. Ezek a skálák azonban meglehetősen korlátozott értékűek.

Az SIBDQ (Short Quality of Life in Inflammatory Bowel Disease Questionnaire) valójában nem is betegség súlyosságának a felmérésére szolgál, hanem egy életminőség kérdőív. Olyan kérdések szerepelnek benne mint például „Az elmúlt 2 hétben hányszor érezte depressziósnak magát?”. Nem kell túl sok magyarázat ahhoz, hogy egy ilyen kérdőívvel nem feltétlen ítélhető meg a betegség súlyossága.

A másik index, a Mayo pontszám, bár elvileg egy betegség-súlyosság skála, ám olyan szubjektív elemeket tartalmaz mint például az orvos megítélése. De tartalmazza a székletszámot is, ami viszont önmagában semmit nem árul el, hisz egy gluténérzékeny páciensnek is lehet akár 4-6 alkalommal széklete egy nap, colitis ulcerosa nélkül.

Ezek az indexek nem tekinthetők igazán objektívnek, különösen egy beavatkozás hatékonyságának megítélése szempontjából

3. PROBLÉMA

Az előbbi pontban említett indexekben bekövetkező változás sajnos csak statisztikailag tekinthető szignifikánsnak, klinikaileg viszont nem. A hivatalos orvoslás is pont ugyanettől a problémától szenved. Ne alkalmazzunk kettős mércét! Amit a gyógyszercégek által finanszírozott vizsgálatoknál problémának látunk, lássuk problémának akkor is, ha egy étrendi vizsgálatról van szó, még ha a nevében szerepel a „paleo” szócska.

Mit is jelent pontosan a klinikai szignifikancia hiánya? Azt, hogy a skálák terjedelméhez képest a javulás csekélynek számít.

A HBI index például 7-ről 3.4-re javult a Crohn betegekben. Könnyen belátható, hogy ez egy olyan skálán, ami 0-tól 26-ig tart, ez azért nem olyan nagy eredmény.

Az SIBDQ pontszámban a 46.5-ről 60-ra történő elmozdulás a teljes csoportban szintén nem jelent áttörést egy 10-70 pontot számláló skálán.

Az egyetlen skála, ahol érdemi változás történt az a parciális Mayo pontszám colitis ulcerosaban, ami a 11 hét alatt 5.1-ről 1-re csökkent egy 0-tól 9-ig tartó skálán.

4. PROBLÉMA

Nem lehet nem észrevenni, hogy a szerzők meglehetősen válogatósak az skálák eredményeinek bemutatásával. Érthetetlen, hogy bizonyos skálákat mért csak a colitis ulcerosában vagy mért csak Crohn betegségben ismertetnek a cikkben. Mint ahogy az is teljessséggel követhetetlen, hogy mikor-melyik összehasonlításban, mely pácienseket tesznek ki és be különböző tudományosnak hangzó magyarázatokkal pl. „érzékenység analízis”, miközben az érzékenység analízis nélküli nyers eredményeket nem szerepeltetik.

A meglehetősen válogatottan bemutatott eredmények közül mindenesetre megtudhatjuk, hogy Crohn betegségben nem változott a hasi fájdalom pontszám. Ugyanakkor homály fedi, hogy ez a mérőszám hogyan változott a colitis ulcerosa csoportban.

5. PROBLÉMA

Valójában az összes közül ez a legjelentősebb. Gyulladásos bélbetegségekben a legeslegfontosabb paraméter magának a gyulladásnak a szintje. Ebben mindenkivel egyetértünk. Nos, a gyulladás mértéke, amit a vizsgálatban a CRP szinttel mértek, nem csökkent szignifikánsan az AIP étrend hatására. Vagyis a betegséget leginkább jellemző faktor, gyakorlatilag nem igazolta az étrend hatékonyságát. Ugyan ezt maguk a szerzők is leírják, de hanyag módon nem magyarázzák. Persze hogy nem, hisz akkor a megállapítás az lenne, hogy az AIP étrend nem hatékony colitis ulcerosában és Crohn betegségben.

A Paleomedicina munkacsoport protokollja szerint a Crohn betegek követésénél 3 gyulladásos faktort mérünk egyszerre (de néha ötöt!). Ebben a tanulmányban azonban csak egy gyulladásfaktort mértek.

Az már csak mellékesen említjük meg, hogy az AIP tanulmányban a 15 betegből mindössze 9-nek állt rendelkezésre CRP vizsgálata.

6. PROBLÉMA

A pácienseket csupán 11 hétig követték, ami egy Crohn beteg életéből elenyésző idő. Konkrétan, a vizsgálatban résztvevők átlagosan 19 éve küzdöttek a betegséggel.

7. PROBLÉMA

A nagyon rövid követés miatt az eredményben a spontán remisszió lehetősége is benne van. A bélgyulladások lefolyásánál a remissziók és fellángolások törvényszerűen váltják egymást (noha a betegség egésze progresszív). Mi több, ezeknek évszakonkénti periodicitása is van. A nyári hónapokban, a D-vitaminszint emelkedésével, gyakori az akár teljes panaszmentesség is, persze leginkább gyógyszeres kezelés mellett. Az időszakos panaszmentesség azonban nem gyógyulás.

8. PROBLÉMA

A páciensek gyógyszerelését a vizsgálatban nem változtatták meg. Ez vagy úgy értelmezhető, hogy az AIP étrend nem tette lehetővé a gyógyszerek csökkentését és elhagyását vagy úgy, hogy nem is szerepelt a céljaik között annak megvizsgálása, hogy az AIP étrend nyújt-e valódi alternatívát a mellékhatásokkal bíró gyógyszeres kezeléssel szemben.

Amit a paleo-ketogén étrendről tudunk, az az, hogy Crohn betegségben és colitisban teljes gyógyulás érhető el vele. Leghosszabb követésünk 6 év. Azt is tudjuk, hogy minden esetben hatékony a paleo-ketogén étrend, mellékhatásai pedig nincsenek. Ha valaki paleo-ketogén étrendet alkalmaz és azt jól megvalósítja, minden esetben elhagyhatók a gyógyszerek, még a biológiai terápiás szerek is.

Továbbra se ismerünk olyan étrendet a paleo-ketogén étrenden kívül, amely hosszútávon és orvosi értelemben is hatékony lenne a gyulladásos bélbetegségek, az IBD a Crohn-betegség, a colitis ulcerosa gyógyításában. A vizsgált tanulmányban a betegség megítélése szempontjából legobjektív paraméter, a gyulladás szintje nem csökkent az AIP hatására. A hatásosságot alátámasztandó a szubjektív elemekre való szelektív hivatkozás ilyenkor felveti a vizsgáló elfogultságának gyanúját. A tanulmány alapos megvizsgálása után kijelenthetjük, hogy az AIP nem volt hatékony a gyulladásos bélbetegek kezelésében. A tudományos szakirodalomban, teljes gyógyulást (azaz olyan gyógyulást, amelyet képalkotó vizsgálatok, laboratóriumi vizsgálatok és a tünetek teljes megszűnése is igazol) egyedül a paleo-ketogén étrenddel sikerült elérni.

Végezetül, ez a cikk senki ellen személyesen nem irányul. A tudománynak azonban tisztulnia kell és csak idő kérdése, hogy ez mikor történik meg, és az is mindegy, ki generálja a változást. De minél előbb megtörténik, annál jobb, annál kevesebb megspórolható szenvedéssel jár azon betegek számára, akik most kétségbeesetten hánykolódnak orvosról-orvosra, étrendről-étrendre, egyik alternatív önjelölt gyógyászról a másikra.

KAPCSOLÓDÓ BLOGBEJEGYZÉSEK
Gyógyulás a Crohn betegségből: Zsanett érettségi pályamunkája - 1. rész
Gyógyulás a Crohn betegségből: Zsanett érettségi pályamunkája - 2. rész
Te döntesz: Szenvedsz vagy meggyógyulsz. Dávid, a paleo-ketogén étrend és a Crohn betegség
Autoimmun betegségek gyógyítása paleo-ketogén étrenddel: a Crohn betegség. Van kiút a kilátástalanságból.
Áteresztő Bél Szindróma (ÁBSZ). Mindent visz a krónikus civilizációs betegségek kórokában.
Crohn betegség: interjú egy gyógyult betegünkkel

A Paleomedicina Hungary tudományos közleménye a Crohn-betegség gyógyításáról
http://paleomedicina.com/hu/crohns-disease-successfully-treated-with-the-paleolithic-ketogenic-diet

A tudományos cikk magyar fordítása
A Crohn betegség gyógyítása paleo-ketogén étrenddel: A nemzetközi cikk magyar fordítása

Az AIP ról
http://paleomedicina.com/hu/autoimmun-protokoll-aip

Kapcsolódó videók
A Crohn betegség gyógyítása: Roli beszámolója
Gyógyulás a Crohn betegségből. Roli édesanyja. Paleomedicina Hungary

A Paleomedicina munkacsoport kizárólag tudományos alapon végzi a tevékenységét. Semmilyen természetgyógyászati módszert nem használunk, ezektől elhatárolódunk. A Paleomedicina által képviselt irányzat, az evolúciós orvoslás, a valódi tudomány része. Nemzetközi orvosi szakfolyóiratokban megjelent közleményeinket itt olvashatják.