Elöljáróban annyit, ne dőljön hátra, ha szeret napozni, ne gondolja, hogy a D-vitamin kérdést ezzel megoldotta. Folyamatos D-vitamin hiányunk oka a táplálkozásunkban keresendő, mivel az étrendünkben háttérbe szorultak az állati élelmi anyagok. A táplálkozásunk megváltoztatása nélkül, csak napozással alig-alig tudunk segíteni D-vitamin hiányunkon.

A D-vitamin az utóbbi időben előtérbe került, mind a köztudatban, mind az orvostudományban. Fontosságát, úgy tűnik, sikerült felismerni. Ma már szinte mindenki tudja, hogy a D-vitaminszint nemcsak a csontegészség szempontjából fontos. Az alacsony D-vitaminszint rosszabb egészségi állapottal, nagyobb fertőzéskockázattal jár együtt, hosszú távon összefügg a rák, a szív-érrendszeri és az autoimmun betegségek, például a szklerózis multiplex és a reuma kialakulásával. 

A D-vitaminnal kapcsolatban azonban még mindig van pár tévhit, amit nem árt tisztázni. Például azt, hogy az ember evolúciós programja szerint, honnan is kellene (és honnan lehetséges) beszereznie a D-vitamint. 

Ha ellátogat egy drogériába, bioboltba vagy éppen egy patikába, zavarba ejtő a felkínált D-vitamin készítmények száma. De vajon ez a megoldás? Egyesek szerint ez és a napozás. A cikkben igyekszünk rávilágítani, hogy miért mégse ez az optimális megoldás.

Tény, hogy nyáron, a nap ultraibolya (UV-B) sugarainak hatására viszonylag sok D-vitamin termelődik a bőrünkben. Méghozzá a koleszterin egyik formájából. A D-vitaminnal foglalkozó kutatók gyakran idézik azokat az adatokat, miszerint a vér D3-vitamin szintje összefüggést mutat a szélességi körökkel és a napsütéses órák számával, alátámasztandó, hogy a D-vitamin elsődleges forrása a nap. A D-vitamint "napfény-vitaminnak" is nevezik, és ilyen címmel Magyarországon is jelent meg könyv a D-vitaminnal kapcsolatban.

Észak felé haladva egyre kevesebb és kisebb beesésszögű napfény ér bennünket. A D-vitaminnal foglalkozó kutatók egyetértenek abban, hogy bizonyos szélességi kör felett, a napsugarak alacsony beesési szöge miatt, lehetetlen a szükséges D-vitamin mennyiséget a napsugárzásból beszerezni. Az 50. szélességi fok felett télen egyáltalán nem szintetizálódik D-vitamin a bőrben. Az is tény, hogy a D-vitamin felezési ideje három hét, így ha nem jutunk D-vitamin utánpótláshoz, legfeljebb két hónap alatt kritikus szint alá csökken a D-vitaminszint a vérünkben. 

Elgondolkodtató azonban, hogy az emberiség története folyamán az 50. szélességi fokok feletti területeket is bőven benépesítette. Az inuit törzsek egészen a földrajzi szélesség 80. fokáig meghódították a sarkvidéket. Mindehhez nem volt szükségük D-vitamintablettákra sem szoláriumra.  Az északi sarkkör felett számos népcsoport él vagy élt, melynek fagyos körülmények miatt otthonaikon kívül csak felöltözve mozogtak, így egyébként se éri a bőrüket napsütés. Ezek a népek, egészen addig amíg nem veszik fel a civilizált népek szokásait és táplálkozását, egészségesek maradnak, és nincsenek D-vitaminhiányra utaló tüneteik.

Könnyen belátható, hogy ha csak a napból lehetne beszerezni a szükséges D-vitamint, a tradicionálisan élő sarkvidéki népcsoportok soha nem jutnának elegendő D-vitaminhoz. A jégkorszakban, ami nem is volt olyan régen (az utolsó eljegesedés 10,000 éve fejeződött be), még a mostaninál is kevesebb napfény érte őseinket. A paleolit kor (vagyis az elmúlt 2,6 millió év) eljegesedéssel járó időszakait (a glaciálisokat) az ember egészen biztosan nem tudta volna átvészelni, ha a napfény lett volna a D-vitaminjának a fő forrása.

Az Oroszországban élő komi népcsoportnál pár éve végeztek egy vizsgálatot, melyben D3-vitaminszintjüket elemezték. A D3-vitaminszintet megmérték a komik olyan csoportjában, akik tradícionális életet éltek és tradícionálisan is táplálkoztak (rénszarvaspásztorkodással foglalkoztak) és olyan komiknál is, akik 30 km-rel távolabb, a városban éltek, feladva hagyományos életmódjukat. A két csoport az őket érő napfény tekintetében nem különbözött, amikor kint voltak, mindkét csoport tagjai egész testet fedő, vastag téli ruházatot viseltek. A városban, nem tradicionálisan élő csoportban azonban szignifikánsan alacsonyabb volt a D3-vitaminszint. A tradícionálisan élő és táplálkozó komiknál viszont a D-vitaminszint a normál tartományban volt.

A tundrán, tradícionálisan és a városban élő komik D3-vitamin vérszintje szignifikánsan különbözött egymástól.

Más bizonyítékok is rendelkezésre állnak arra nézve, hogy a D-vitamin szint nagymértékben függ a táplálkozástól, és hogy napsütés és D-vitamintabletták hiányában, pusztán megfelelő táplálkozással elegendő D-vitamint lehet bevinni. Egy a grönlandi inuitok körében végzett vizsgálatból az derült ki, hogy minél több nyugati típusú táplálékot, azaz gyümölcsöt, zöldséget, kenyérféléket, tésztaféléket, tejterméket esznek a helyi őslakos inuitok, annál alacsonyabb volt a D-vitamin szint a vérükben. Másképpen, minél több tradícionális inuit ételt, azaz húst és zsírt ettek (vagyis minél közelebb álltak a paleo-ketogén étrendhez), annál magasabb volt a D-vitamin szintjük. 

 
A grönlandi inuitok az elmúlt száz évben fokozatosan távolodnak tradicionális létformájuktól és táplálkozásuktól. Azonban minél több alkalommal fogyasztanak tradicionális inuit ételeket, annál magasabb a D-vitaminszintjük. A legtöbb hagyományos fogást (hal, bálna, tengeri emlősök) fogyasztó inuitok D-vitaminszintje a normálnak tekinthető 30 ng/ml közelében van.

A szélességi körök és D-vitamin ellátottság közötti a kutatók által "megszokott" összefüggés (vagyis az, hogy minél északabbra megyünk, annál alacsonyabb a D-vitamin szint) azonnal felborul, ha a kutatók figyelembe veszik a természeti vagy természetközeli népeket is. Egy vizsgálatban, külön elemezték az európai és nem-európai gyökerű népcsoportokat, és azt találták, hogy csak az előbbiek esetében volt megfigyelhető, hogy a vér D-vitamin szintje csökken az Egyenlítőtől való távolsággal (Hagenau és mtsai., 2008).  

A paleolit korban élt őseink vadászható vadakhoz egész évben hozzájuthattak. A napsugárzás segítségével történő D-vitamin szintézis viszont ugyanúgy legfeljebb az év néhány hónapjára korlátozódott mint manapság. A következtetés logikus: az ember evolúciós története során a D-vitamin tekintetében sokkal nagyobb mértékben támaszkodott a táplálékára mint a napsütésre. 

AKTÍV ÉS INAKTÍV D-VITAMIN 

A bőrünkben szintetizálódó és a táplálékaink nagyrészével bekerülő D3-vitamin is inaktív D-vitamin (25(OH)D). Ez az inaktív forma a zsírszövetben és a májban raktározódik. Szükség szerint, főleg a vesékben, kisebb részben a májban és más szövetekben aktív D-vitaminná (1,25(OH)D) alakul. Valójában ez az aktív forma az, amelyik szervezetünkben kifejti hatását, és amelyre szervezetünknek szüksége van. Az inaktív D-vitamin aktív D-vitaminná alakulása kulcskérdés, és sok mindent árnyal abból, amit a D-vitaminnak az egészségben betöltött szerepéről gondolunk.

Az inaktív D3-vitamin aktívvá való átalakulásának biokémiai lépéseit majdnem teljes egészében ismerjük, bár vannak még fehér foltok. Azt azonban biztosan tudjuk, hogy a kálcium, foszfát és a fruktóz is befolyásolja az inaktív forma aktív formává való átalakulását egy meglehetősen bonyolult rendszeren keresztül. Ugyanezek a tényezők és még mások is, például a szervezetben lévő gyulladásos faktorok, pedig az aktív D3-vitamin lebomlását is befolyásolják. Ezek bonyolult biokémiai mechanizmusok, átlátásuk komoly élettani ismereteket feltételez. Ezekkel az önjelölt étrendi tanácsadók nemigen rendelkeznek, így náluk könnyen téves tanácsokba futhatunk, ha a D-vitaminról van szó.

A D-vitamin kérdés kulcsa nem csak abban áll, hogy mennyi inaktív D3-vitaminhoz jutunk hozzá, hanem abban is, miképpen lesz ebből a szervezet számára hasznos, aktív D3-vitamin. Ha az önjelölt paleo tanácsadókra hallgatunk, akik általában a zöldség-gyümölcs alapú táplálkozáshoz vonzódnak (amilyen például a mostanában divatos, de teljességgel tudománytalan AIP étrend is), könnyen előfordulhat, hogy napi 2-3 gyümölccsel oda a hatékony inaktív-aktív D-vitamin átalakulás. 

Szakembereknek, és fejlődni vágyó laikusoknak, itt egy kitűnő élettani összefoglaló a D-vitaminról. A cikk nem új, de az élettani alapok nem változnak. A D-vitaminnal kapcsolatos biokémiai, élettani és ökológiai vizsgálatok alapján a következő megállapítások tehetők:

A civilizált ember folyamatos D-vitaminhiányának oka a táplálkozásban keresendő. Amióta eltanácsolnak bennünket az állati eredetű élelmi anyagoktól, D-vitamin szintünk folyamatosan alacsony.

Tényleg ne dőljön hátra, csak azért mert szereti a napot, és még sütteti is a testét a D-vitamintermelés elősegítése érdekében. Ha kiegyensúlyozott  aktív D3-vitaminszintre törekszik, ha gyermekét is biztonságban szeretné tudni, ha szeretné maximálisan csökkenteni a rákbetegség, autoimmun és más civilizációs betegségek kockázatát, akkor a következő 5 alapvető tanácsot fogadja meg:

Táplálkozásunkat érdemes komplex módon szemlélni és nem elveszni a különböző élelmi anyagok sokaságában. Apró tévedések végzetesek lehetnek. Azt tanácsoljuk mindenkinek, hogy az ember számára ideális táplálkozási formát kövesse, mely a paleo-ketogén étrend. Persze ettől lehet eltérni, engedni a gasztronómia csábításának, de hosszú távon megfizetünk érte.

Személyes megjegyzésem, hogy már a paleo hazai hőskorában tudni lehetett, hogy az a feltételezés, hogy D-vitaminszükségletünket a napsütésből kell fedeznünk, tarthatatlan álláspont. Lassan az is nyilvánvalóvá vált, hogy az étrendkiegészítőként szedett D-vitamin, mint minden kiegészítő, kockázatokat hordoz, úgy mint a béláteresztés növelése és közvetett módon a gyulladások és autoimmun folyamatok potencírozása miatt. Ennek ellenére sajnos még egy könyv is született, ami a populáris paleo vonalán hozzájárult a D-vitamin kérdés áltudományos megközelítéséhez. A kép azonban tisztulni látszik, mert egyszer úgyis minden a helyére kerül (dr. Tóth Csaba).

Irodalom

https://ods.od.nih.gov/factsheets/VitaminD-HealthProfessional/

Adriana S. Dusso, Alex J. Brown, Eduardo Slatopolsky. Vitamin D. American Journal of Physiology - Renal Physiology Jul 2005, 289 (1) F8-F28

Douard V, Ferraris RP. The role of fructose transporters in diseases linked to excessive fructose intake. J Physiol. 2013 Jan 15;591(2):401-14.

https://www.hse.ru/pubs/share/direct/document/89616858

Andersen S, Jakobsen A, Rex HL, Lyngaard F, Kleist IL, Kern P, Laurberg P. Vitamin D status in Greenland--dermal and dietary donations. Int J Circumpolar Health. 2013 Aug 5;72. doi: 10.3402/ijch.v72i0.21225. eCollection 2013.

Hagenau T, Vest R, Gissel TN, Poulsen CS, Erlandsen M, Mosekilde L, Vestergaard P. Global vitamin D levels in relation to age, gender, skin pigmentation and latitude: an ecologic meta-regression analysis. Osteoporos Int. 2009 Jan;20(1):133-40.

A cikk szerzői 

dr. Tóth Csaba
Orvos, háziorvos, 20-éves belgyógyász és intenzív terápiás gyakorlattal, a Paleomedicina munkatársa, a Paleolit orvoslás című könyv szerzője 

dr. Clemens Zsófia
Agykutató, neurobiológus
Főbb szakterületei, epilepszia, ketózis élettana, alváskutatás. A Paleomedicina kutatóműhelyének megalapítója és szakmai vezetője

A cikk szerzőinek D-vitaminnal kapcsolatos tudományos publikációi:

Altbäcker A, Plózer E, Darnai G, Perlaki G, Orsi G, Nagy SA, Lucza T, Schwarcz A, Kőszegi T, Kovács N, Komoly S, Janszky J, Clemens Z. Alexithymia is associated with low level of vitamin D in young healthy adults. Nutr Neurosci. 2014 17:284-8.

Plózer E, Altbäcker A, Darnai G, Perlaki G, Orsi G, Nagy SA, Schwarcz A, Kőszegi T, Woth GL, Lucza T, Kovács N, Komoly S, Clemens Z, Janszky J. Intracranial volume inversely correlates with serum 25(OH)D level in healthy young women. Nutr Neurosci. 2015;18:37-40.

Clemens Z, Holló A, Kelemen A, Rásonyi G, Fabó D, Halász P, Janszky J, Szűcs A. Seasonality in epileptic seizures. J Neurol Transl Neurosci 2013 1: 1016.

Clemens Z, Holló A. Comment on “VEEG models of seizure frequency — Do SSRI medications or vitamin D supplements alter seizure collections?” Epilepsy & Behavior , 2015;  45 : 81.

Holló A, Clemens Z, Lakatos P. Epilepsy and vitamin D. Int J Neurosci. 2014 Jun;124(6):387-93.

Holló A, Clemens Z, Kamondi A, Lakatos P, Szűcs A. Correction of vitamin D deficiency improves seizure control in epilepsy: a pilot study. Epilepsy Behav. 2012 May;24(1):131-3.

Kapcsolódó cikkek
Napfény vitamin - Vagy mégsem? A D-vitamin hiány valódi oka. 5 jótanács
Pótoljuk-e a szelént vagy sem?
Antioxidánsok: egészségesen és fiatalon tartanak. Vagy mégsem?
Paleózik és görcsöl a lába?
Az agykutató szerint Szent-Györgyi ebben tévedett: nincs értelme C-vitamint szedni

Kapcsolódó tudományos cikk
Vitamin C and Disease: Insights from the Evolutionary Perspective

A Paleomedicina munkacsoport kizárólag tudományos alapon végzi a tevékenységét. Semmilyen természetgyógyászati módszert nem használunk, ezektől elhatárolódunk. A Paleomedicina által képviselt irányzat, az evolúciós orvoslás, a valódi tudomány része. Nemzetközi orvosi szakfolyóiratokban megjelent közleményeinket itt olvashatják.

2017-04-14